A folyam sodra sok hordalékot hömpölyget magával, az erős szellem sok ostoba és zavaros főt.

Kapcsolódó idézetek

1. Felrémlik előtte sodra a sebes zuhogású, hajdani időknek, melyekben a most állóvízzé terebélyesedett élet még frissen, harsogva törtetett előre. Lackfi János
2. Medréből kicsapva sok-sok ágra szakad az élet. Nehéz előre megállapítani, melyikben fogja sebesen hömpölyögtetni álnok, hitszegő árját. Ahol most elkeskenyedik, mint a folyó a homoksellőn, méghozzá annyira, hogy csúnya kavicsos fenekét is látni lehet - holnap megáradva zúdul tova bő vize. Mihail Solohov
3. Az anyag szakadatlanul áramló folyó; a természet tevékenysége folytonos változásban nyilvánul meg, a végső ok ezer meg ezer fordulat szövevényében bujkál. Szinte semmi állandó nincs, s lábunknál tátong a múlt és jövő feneketlen, mindent fölfaló mélysége. Hogyne volna hát esztelen, aki ilyen körülmények között felfuvalkodik vagy szorong vagy jajgat, mintha valami akár egy ideig, akár tartósabban kellemetlenséget okozhatna. Marcus Aurelius
4. A lélek pőrén érkezik és pőrén távozik. Kätlin Kaldmaa
5. Ami tömegnek látszik, az sorsokat rejt magában; a legszürkébb, legszûkszavúbb ember is emlékeket, vágyakat, indulatokat, szenvedélyeket hordoz. Örkény István
6. És mégis - mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken. Vörösmarty Mihály
7. A vizet felkavarja a hullámok ereje, a haragvó embert pedig az értelmetlen gondolatok. Evagriosz Pontikosz
8. Vannak napok, mikor az ember feje olyan, mint egy gondolatfoszlányokkal megpakolt, óriási üst, amely a perzselő déli napon felforrva valamiféle zavaros kotyvalékká válik. Steiner Kristóf
9. Mi a szív? megáradt folyam, Melyen a szenvedély rohan. Mindszenty Gedeon
10. A szellemes ember társalgása fölüdít, a szellemeskedőé kifáraszt. B. Büttner Lina