A hullámzó tenger színe nem mindenütt egyforma. A szárazföld felől sötét, annál sötétebb, minél alacsonyabbról nézed, és itt-ott világos foltok és fények vándorolnak rajta lassan, mint fehér juhok imbolyognak a nyájban. De kint a nyílt tengeren kék a víz. Mert a part felől a hullámok oldalában visszatükröződik a talaj sötétsége, de a tengeren a levegő tükröződik bennük, azért kéklenek ott a hullámok.

Kapcsolódó idézetek

1. A tenger csak tenger, amíg le nem buksz a felszín alá, csak akkor pillantod meg a fajokat, a fenekét, a mélységeit és magasságait, amelyek egyedi vonásokat kölcsönöznek a tengereknek, ahogy a szárazföldön a sziklaformációk és az állatvilág teremtik meg a különböző területek variációit és egyedi jellemzőit. Maja Lunde
2. Ábrándos lelkek szerint a tenger óriási, kékes tájakat rejt méhében, s akik a vízbe fúltak, ott görögnek hatalmas halak közt, különös erdőkben, kristálybarlangokban. A folyónak viszont csak fekete mélységei vannak, ahol iszapban rothadnak a hullák. Mégis milyen szép, amikor ragyog a kelő napban, és lágyan csobog zsongó nádasokkal szegett partjai közt! Guy de Maupassant
3. Élvezzétek a tengert! Nézzétek a hullámokat! Elsőre úgy tûnhet, a hullámok sem mondanak semmit, de ha sokáig bámuljátok a tenger torkát, rájöttök, hogy a legbeszédesebb, mindent elárul. Meglesz a válasz végre a miértre is. Hartay Csaba
4. Ha az ember szívét összehasonlítod a tengerrel, akkor a víz lenne a mozdulatlan. Ha jellemezném a hullámokat, amelyek a felszínt verdesik, azok képviselnék az élvezetet, vagy még inkább a haragot. Nem. Ezek a szavak túl sekélyesek a tengernek. Ha tudni szeretnéd, mi van a tenger mélyén, nyisd ki a szemed a mozdulatlanság belsejében, és haladj folyamatos rúgásokkal a tengerfenék felé. Amit tudni akarsz, hogy milyen személy is vagy valójában, még ha a mélység végeláthatatlan is...
5. Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - vihar, Örök hullámzás a víz felszíne. De lent a mélyben háborítlanul Pihen a tenger s az ember szíve, Hadd hullámozzék a víz felszíne. Reményik Sándor
6. Az apró madár a kék égen repül. A tenger visszatükrözi az ég kékjét. A kék visszatükröződés az ég tengere. Az ég tengere kék könnyeket hullat. És a kék könnycseppek között egy apró madár repül.
7. Leírhatatlan érzés szembenézni a tengerrel! Az állandóan változó, a partot szüntelenül nyaldosó hullámok tele vannak élettel, olyan távoli földekre jutnak el, melyekről semmit sem tudok!
8. A tengernek az a leglényege, hogy mindig más. Más a partról és más egy csónakból. És más egyedül, és más, ha valakivel együtt nézi. Esterházy Péter
9. A víznek önmagában nincs színe, a körülötte lévő világ színezi meg, az ég, a környezet tükröződése; a víz sosem csak víz. A víz magával ragadja és felkavarja mindazt, amivel kapcsolatba kerül. A víz humusz, homok, agyag, plankton. A víz annak a fenéknek a színét veszi fel, amelyet elborít. A víz a világot tükrözi. Maja Lunde
10. Én azt hittem, hogy mindig kék, ragyogó tükör a tenger, s hogy rejtett aranyszemecskék kincsével tele az ember. (...) S akkor megtudtam, hogy csak néha, nagyritkán kék a tenger, és hogy üres és szürke, még ha csillog is sokszor, az ember.