A korabeli történész soha nem tud olyan hiteles történelmet írni, mint a későbbi emberöltők történészei. Ez ugyanis a valódi perspektíva megszerzésétől függ, így látják csak tulajdonképpeni arányaikban a tényeket. Mint minden más, ez is relativitás kérdése, ha nevén akarja nevezni a dolgot.

Kapcsolódó idézetek

1. A történész soha nem tud olyan objektív képet adni saját koráról, mint egy későbbi generációból való. Azon múlik a dolog, hogy megfelelő perspektívából kell látni mindent, mert akkor látszanak a valódi arányok. Agatha Christie
2. A történetírásban, a múlt értelmezésében minden történész maga kell kiválassza a leginkább említésre méltó tényeket. Választása bizonyos mértékig saját személyes ízlésén múlik, és arról tanúskodik, a gazdasági, politikai, társadalmi erők közül mely hatásokat tart a legjelentősebbeknek. Senki nem ismeri az igazságot, ezért könnyen megeshet, hogy két becsületes és szorgalmas történész ugyanannak az eseménynek eltérő magyarázatára jut, noha mindkettő legitim történészi módszereket követ.
3. A történelem igazi humán tudomány. A történelemnek vannak emberi szempontjai: ki lehet belőle domborítani ezt is, azt is. A történetírásban (ez benne az érdekes!) ugyanazt az eseménysort elő lehet adni diadalként és tragédiaként, és ott természetes, hogy más-más történészek ellenkező előjellel adják elő ugyanannak a korszaknak a történelmét. Nádasdy Ádám
4. A történelmi események tanúinak beszámolói gyakorta szubjektívek. Nathalia Holt
5. A történelem olyan, mint az úszó jéghegy, csak a felső részét látjuk, a többi, a nagyobb rész a víz alatt van, sőt a vízfelszín feletti részt sem látjuk tisztán. Az sem mindegy, hogy milyen szögből nézünk. Különböző alakúnak látja mindenki. Aki olyannak írja, amilyennek látja, az szubjektív. Aki bizonyos érdekek miatt mást ír, mint amit lát, az csaló. A történelem persze objektívebb, mint az úszó jéghegy, mert ez utóbbi elolvad, eltûnik. A történelem nem tûnik el, mert ott vannak a szereplői, az események, az összefüggések.
6. Nem olyan könnyû a történelemből tanulni. Nem egészen igaz az, hogy megismétlődik a történelem. Az mindég egy kicsit más. Azt nem lehet soha közvetlenül alkalmazni, ami régebben már előfordult. Erdős Pál
7. Az emberi történelem során hajlamosak vagyunk túlracionalizálni múltat, a kelleténél drámaibban ábrázolni a jelent, és alábecsülni jövőt. (...) A helyzet az, hogy a múltbeli események közel sem mentek végbe olyan racionálisan, ahogyan utólag gondoljuk; a jelen általában nem annyira drámai, ahogy a közbeszéd elhiteti velünk; a jövőbeli változások pedig többnyire a legmerészebb elképzeléseinken is túltesznek. Alexander Stubb
8. A történelmi diskurzusban nincsenek végleges igazságok, a történelem a múltban történt dolgok beszámolója a tanúk és a dokumentumok alapján, amelyek tévedhetnek, illetve a történész munkája alapján, aki szintén tévedhet. Jose Rodrigues dos Santos
9. Nincs korszak, amely ne alkotna új történelemtudományt. De ez nemcsak a történészek privilégiuma. Minden korszaknak megvannak a problémái, melyek nem léteztek megelőzően; mikor a mából a múlt felé fordulnak, sokszor keresnek "visszafelől" igazolást.
10. Ha egy történész saját korához érkezik el, legjobb, ha leteszi a tollat. A folytatás esetleg csak spekuláció a jövőről. Ez általában igen hiú vállalkozás, és aki ilyesmire adja a fejét, könnyen köznevetség tárgya lehet. Mégis kevés történész vonhatja ki magát a történelmet formáló hatalmas erők igézete alól, és kísértésbe esik, hogy a maga módján értelmezze őket. Végül is nem lehet megtagadni egy történésztől, hogy elemezze kora eseményeit, és ettől már csak egy lépés azt firtatni, mit rejt a jövő méhe. Olof Johannesson