A legújabb kor (...) kissé kegyetlenül és tapintat nélkül bánt el a karácsonyfával. A gépek éppen olyan kevéssé törődtek a szeretet ünnepével, mint a mûvészettel s a gyáripar üzleti kalkuláció alapján akarta elintézni azt, ami pedig egyedül a szív dolga. Hamis aranyban ragyogó cifraságok, ezerszámra előállított hazug pléh- és üvegdíszek jöttek létre ilyenképpen (...) amelyek az ízléstelenségen kívül az idegenségük miatt sem tudnak megfelelni annak a célnak, amelyre vállalkoztak.

Kapcsolódó idézetek

1. Bármilyen hivalkodó-pompázó díszekkel ékes is, szomorú karácsonyfa az, amely alá az ajándékokat nem a szeretet tette oda.
2. Egy karácsonyfa, amelyet magam csináltam, az egész multamat, mindent, ami az emlékeimben kedves, meghitt és kellemes, jelentheti a számomra, de mit kezdjek egy fával, amelyet idegen emberek csináltak meg anélkül, hogy ismertek volna engem? Végignézek rajta, mint egy kirakaton, de semmivel sem érdekel jobban, mint az ott kiállított idegen holmik. Sztrakoniczky Károly
3. Kifejezetten idegesít, hogy októberben már karácsonyi díszben vannak az üzletek, mert korainak érzem, és azt gondolom, hogy ma már csak arról szól az ünnep, hogy mindenki minél többet vásároljon. Az őrület és hajsza elveszi az ünnep szépségét, finomságát és meghittségét, amiről szólnia kellene. Csonka András
4. Az alumíniumból készült szimmetrikus, rózsaszín karácsonyfák tökéletes sorozatgyártmányok, ám nem kifejezetten hívogatóak. Kétségtelen, hogy a kivágott lucfenyő változatainak vannak hátrányai: telehintik a padlót tûlevelekkel, gyantát eresztenek, ami ráragad az ember kezére. De eredeti illatot és melegséget árasztanak, amire a mûfa nem képes. Így van ez az emberekkel is. A sebezhetőség jóval megnyerőbb tulajdonság, mint a látszólagos tökéletesség.
5. Az ajándékok ma anyagi értéket képviselnek, s elsikkad a lényeg: a szeretettel készített, egyénnek szóló meglepetés. Vizi Elek Szilveszter
6. Összehasonlítva a régi tárgyak és épületek bájával és életteliségével, a mienk egy roppant elszegényedett világ. Méltatlankodásom a felháborodás határát súrolja, nem értem, a technológia több ezer éves fejlődését követően hogyan élhetünk egy ennyire ronda világban. Annyira szegények lennénk, hogy nem engedhetjük meg az ennél szebbet? Mi értelme volt mindannak az áldozatnak, pusztításnak, ha az élet, a szépség és az egyediség finomságait tekintve szegényebben élünk egy középkori parasztnál is? Régmúlt idők mûalkotásait nézve mély benyomást tesz rám a bennük rejlő élénkség, intenzív életminőség. Ma majdnem minden, amit használunk, még ha drága is, ócska, hamisságot, közönyt áraszt, és azt az érzést, hogy ránk sózták. Charles Eisenstein
7. A mai kor az arany középszer és az érzéketlenség kora, a lustaságnak, a tudatlanság dicsőítésének, a munkára való alkalmatlanságnak, a készen kapott eszmék és eszmények fogyasztásának a kora. Senki sem gondolkozik; ritka az olyan ember, aki valamiféle eszmét termel ki magából. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
8. Rebbentek a kicsike gyertyák, fenyőszag volt és nagy csöndesség kereken. Valami szomorúan szépet éreztem akkor. Fájdalmasat, mert egyedül voltam s mert nem volt ajándék az asztalon. De komoly és dacos érzést is, mert magam teremtettem ünnepet magamnak. (...) Úgy éreztem, mintha az én kicsi karácsonyfámtól egyszeribe megenyhült volna az élet szigorú arca, s a reménység meg a jövendő beléptek ünnepelni hozzám a szobába. Wass Albert
9. Túl vagyunk ingerelve, mire eljutunk a karácsonyig, telítődik vele az ember. (...) Nem a temérdek ajándéktól vagy a százféle süteménytől lesz meghitt a karácsony - a kevesebb is elég.
10. Én még ott tartok, hogy minden évben kivonom magam a karácsonyfa-hisztériából. Nehogy már miattam leöljenek a gyökeréről egy gyönyörû, eleven fenyőfát! Aztán boldogan csomagolgatom az ajándékokat, és csak a többedik díszes papírtekercsnél jut eszembe, hogy na, vajon ezeket mégis miből, hány fa élete árán csinálták?! Vavyan Fable