A mû soha nem az adott festőnek vagy szobrásznak a lenyomata, nem is magában az emberben jön létre, hanem az ember és az univerzum között, illetve az ember és a mûve között. Mint egy prizma.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy mû mindig fragmentumokból épül, mindig nyitott - egyik eleme a másikból nyílik ki és minden néző mást visz magával az előadásból.
2. Mindenki, aki megnézi a képet, hozzáteszi a maga elgondolásait. Ezért aztán mindenfajta értelmezés csakis egyéni lehet. És némely értelmezés akár jobb is lehet, mint magáé a mesteré, ki tudja? Amint elkészül egy mûalkotás, többé már nem a mûvész sajátja. Sőt, továbbmegyek (...), egy mûalkotás soha nem több, mint gyenge visszatükröződése annak, amit a mûvész a fejében látott.
3. A mûvészet nem az eszközök, hanem a szellem mûve. Az eszközök hatását nem szabad érezni rajta. A hangján sem szabad hallanunk, hogy durva dörzsölés fizikai eredménye. A mûvész lelke határozza meg tárgyát és lényegét alkotásának. Teljesen szabad. De aki ezzel a szabadsággal visszaél, és nem őszinte hanggal, színnel, alakkal lép elénk, nem mûvész. Ámító, gyakran önámító. G. Hajnóczy Rózsa
4. A mûvészet, azt hiszem, maga a titok. Egy kép vagy egy zenemû elsősorban mégis csak az érzékekre hat. Kell, hogy legyen benne valami, ami konkrétan nem fogalmazható meg, amit csupán érzünk, sejtünk. Egy regény, illetve egy színdarab sem mindig kizárólag a megfogalmazott történetről szól, hanem mindig sokkal többről, ami a mondatok, az események mögött van. Vojnich Erzsébet
5. Az irodalmi mû nem tükröződése a valóságnak, hanem egy teremtett világ, ami persze az én tapasztalataim által épül meg, ha én írom. Háy János
6. A mûvészet nem az ember tudatára, hanem az érzelmeire hat, hogy meglágyítsa, megpuhítsa az emberi lelket. A nagy mûalkotás eszmeisége sokrétû és meghatározhatatlan, akár az élet. Ezért sem számíthat az alkotó mûve tökéletes befogadására, mely megfelelne a saját értelmezésének. A mûvész csupán törekedhet arra, hogy megmutassa a maga világfelfogását, hogy az emberek az ő szemével nézzék a világot, hogy áthassák őket a mûvész gondolatai, kétségei, érzései. Andrej Tarkovszkij
7. A valódi irodalmi mû, nem is okvetlenül a remekmû, mint egy élőlény: kimeríthetetlen. És szabad. Esterházy Péter
8. A mûvészet természeténél fogva valami olyat próbál megragadni, ami megragadhatatlan. Az ember minden mûalkotással eszközt teremt, hogy kifejezzen valamit, egyetlen dolgot, amiről a mûvészet eredetileg szól. Veres Attila
9. A mûvészet azért születik, mert az embereknek szükségük van rá, nem pedig azért, mert az alkotó mûvész szeretne lenni. Jirí Menzel
10. A mûalkotás szépségeit magában a mûben kell keresni és felfedezni, nem szabad külső, a ké­pen kívül eső dolgokkal összehasonlítani, mert ebben az esetben megszûnik a köztünk és a mûal­kotás közötti kapcsolat. Gadányi Jenő