Egy mû mindig fragmentumokból épül, mindig nyitott - egyik eleme a másikból nyílik ki és minden néző mást visz magával az előadásból.

Kapcsolódó idézetek

1. A mû soha nem az adott festőnek vagy szobrásznak a lenyomata, nem is magában az emberben jön létre, hanem az ember és az univerzum között, illetve az ember és a mûve között. Mint egy prizma.
2. Egy könyv minden mondata jelent valamit, a szövegből kiszakítva is, de a maga helyén összefonódik a többi mondat jelentésével, az előzőkével és a következőkével. Ebből az átszivárgásból, összenövésből és halmozódásból keletkezik végül az időben mozdulatlan gondolat: a mû. Stanislaw Lem
3. Egy mûalkotás lényege mindig újszerûségében rejlik (új forma, új stílus, új látásmód). Milan Kundera
4. Valamely tény, egy mû minden kornak és minden új típusú embernek új hangon beszél. A történelem mindig új igazságokat mond. Friedrich Nietzsche
5. A mûalkotások egymásra épülnek, egymást meghaladják, és mindig valami újat képviselnek egy előző állomáshoz képest. (...) Nem megújulni kell, hanem változni. Én nem új mûveket csinálok, hanem más mûveket. Azt hiszem, a mûvészetnek ugyanaz az értelme, mint az életnek: ez pedig a folytathatóság fenntartása. Weber Kristóf
6. Minden mûben ott van egy kicsi a mûvészből.
7. A mû, az igazán jó mû mindig önálló életet él, függetlenül szerzőjének sorsától. Benedek Szabolcs
8. Rettenetesen különbözőek a nézők, mások az elvárások, és egy-egy darab nem tud mindnek megfelelni. Viszont, ha körülnézne, mindenki találna (...) olyan előadást, amely neki tetsző eszközökkel viszi színre a partitúrát. Ókovács Szilveszter
9. Az írás, a mû sosem azonosulás és mindig gazdagítás. Többlet egyéni hanggal, sajátos színnel, új formanyelvvel, egyéni életérzéssel!
10. A jó mû a maga méretein belül és adottságai keretében mindig teljesség!