A mitológiai és vallási racionalitás és hagyományos filozófiák többsége úgy határozta meg az életet, mint amelynek nemcsak jelentése van, vagyis nemcsak érthető, hanem értelme, jelentősége, célja van. Sőt, az élet értelmét, célját még mintha könnyebben határozták volna meg, mint a jelentését. Kevesen vonták ugyanis kétségbe azt, hogy az életnek van valami mély értelme, célja, még akkor is, ha ezt az értelmet vagy célt az emberi ráció nem feltétlenül tudja megérteni, megragadni.

Kapcsolódó idézetek

1. A vallások, ha helyesen fogják fel saját elveiket és tanaikat, arra a kérdésre próbálnak választ adni, hogy mi az értelme, mi a célja az ember létének. A tudomány ezekkel a kérdésekkel eleve nem tud mit kezdeni. Nemhogy nem tudja megválaszolni, de feltenni sem tudja őket. Szentágothai János
2. Mint a legtöbb tudós, kétlem, hogy életünknek vagy a világmindenségnek volna valami végső és transzcendens célja, akár Istenként megszemélyesítve, akár mint valami elvontabb, misztikus lényeg. Abban azonban biztos vagyok, hogy konkrét létünk nem értelmetlen, és értelmének forrásait tudatosíthatjuk is. Alison Gopnik
3. Mi értelme van az emberi létnek? Gondolatainkat a hétköznapok uralják, ezért ha e kérdéssel szembesülünk, rendszerint az életünkből merítünk választ, s a családot, esetleg a szakmai sikert emlegetjük. Mások szerint erényesen kell élnünk, vagy eleget kell tennünk az élet által ránk rótt kötelességeknek, s közben hinni a Megváltásban. Az élet mélyebb értelmét nem nagyon firtatjuk, vagy a Mindenhatóra bízzuk a választ. Pedig agyunk az ismert világ egyetlen olyan képződménye, amely e problémát képes megfogalmazni, sőt az adott ismeretek szintjén választ is adni rá. A válasz félelmetesnek tûnhet, különösen, ha a Gondviseléssel és az örökléttel a rideg magányt és a teljes megsemmisülést állítjuk szembe. Boldogkői Zsolt
4. Nem mondható ki, hogy semminek nincs értelme, hiszen ezzel egy ítélettel szentesített értéket állítok; s azt sem mondhatjuk ki, hogy mindennek van értelme, mivel a minden szónak számunkra nincs jelentése. Az irracionális határt szab a racionálisnak, mely a maga részéről megszabja mértékét. Valaminek végül is akkor van értelme, ha az értelmetlenség szintjén hódítjuk meg. Albert Camus
5. Ha valaki hirtelen nekünk szegezné a kérdést, azt a kérdést, hogy mi az emberi élet értelme és célja, többségünk zavarodottan állna, és nem tudná, mit válaszoljon. Elfelejtettük a hagyományos válaszokat, illetve nem hiszünk már bennük, új válaszokat azonban még nem találtunk. Ha egyáltalában valaha is találhatunk. Hankiss Elemér
6. Ha létünknek csak egy isten adhatna értelmet a túlvilági örök boldogság felkínálásával, akkor valóban nem lehetne más célunk, mint hogy parancsai szerint élve ezt elnyerjük. A valóság ezzel szemben az, hogy az életnek csak egyetlen célja van: az élet fenntartása, és ezen túlmenően önmagában nincs más értelme. Az életben viszont kitûzhetünk értelmes célokat, s ezeket elérve boldogok lehetünk, ha megtanuljuk a kudarcokat is elviselni és van erőnk újrakezdeni.
7. Az élet értelme maga az élet. Az élet pedig: világot teremteni és szeretni. Nyírő József
8. Mi az élet értelme? (...) Ez a sóvárgó, kielégíthetetlen kérdés hívta le az ismeretlenből az ősi tanokat, ez teremtette meg a vallások és a hitvilágok burjánzó erdejét, ez szülte a filozófiákat, a mûvészeteket, és a különféle tudományokat is. Müller Péter
9. Mennyi értelme van az ember életének? Fogas kérdés, nem vitatom. Talán annyi, amennyit ki tud hozni belőle saját maga és mások épülésére. Reményik László
10. A helyes és a helytelen, a jó és a rossz, a sors és a cél, az érték és a jelentés mind rendkívül hasznos fogalmak, de nem tartozom azok közé, akik úgy gondolják, hogy az erkölcsi ítéletek és a nagy jelentőségûnek tekintett témák az emberi elme fölött állnának. Ezeket a minőségeket csak mi találjuk ki. Nem önállóan létező kategóriák. Brian Greene