Ugrás a tartalomra
A négy legnagyobb hatású modern ember, Darwin, Marx, Freud és a termékeny Einstein mind tudósok voltak, de egyikük sem volt akadémikus. Mindig is nehéz volt eredeti (...) munkát végezni egy intézmény keretein belül.
Kapcsolódó idézetek
-
Darwint, attól félek, ma nem vennék föl egyetemre. Õ divergens gondolkodású, matematikailag meglehetősen gyenge szellem volt. És természetesen "mellesleg" géniusz.
-
Az emberek összekeverik a tudományt és a tudósokat. A tudomány nagyszerû, de az egyéni tudósok veszélyesek. Õk is csak emberek. Ugyanolyan előítéletek jellemzik őket, mint bárki mást. Sőt, talán még inkább, hiszen a tudósok többségét kemény fából faragták, máskülönben nem lenne meg bennük az a türelem és kitartás, hogy megküzdjenek az olyan embert próbáló feladatokkal, mint a napi tizennyolc órás küzdelem a doktori értekezésük tökéletesítéséért.
Nassim Nicholas Taleb
-
Arisztotelész lehetne az önök tanítványa. És tátott szájjal hallgatná az okítást. Arisztotelész polihisztor volt, idõtlen intellektus. Ma önök nem csak hogy többet tudnak a világról, de sokkal mélyebb megértéssel is bírnak a dolgok mûködését illetõen. Ezzel a kiváltsággal jár, ha valaki Newton, Darwin, Einstein, Planck, Watson, Crick és munkatársaik után születik a világra.
Richard Dawkins
-
Az ember természetes állapota valamilyen normális értelmesség, hacsak ezt különböző sérülések, testi-lelki betegségek nem csökkentik le a félénkség, a korlátoltság szintjére. Merem állítani és hiszem is, hogy a Leonardók, Newtonok és Einsteinek többen vannak, mint ahogy azt a történelem mutatja, csakhogy gyakran nincs alkalmuk kifejlődni, és így színre lépni.
-
A tudósok Franklin-tól Morse-ig józan gondolkodók voltak, és nem alkottak téves elméleteket. A mai tudósok a józanság helyett elmélyülten gondolkodnak. Józannak kell lenni a hibátlan gondolkodáshoz, mivel gondolkozhat valaki elmélyülten, mégis lehet, hogy teljes tévedésben van. A mai tudósok helyettesítették a kísérleteket a matematikával, és egyenletről egyenletre vándorolnak, végül felépítenek egy olyan alkotmányt, aminek semmi köze a valósághoz.
Nikola Tesla
-
A tudósok nagyon ambiciózus személyiségek, tele versenyszellemmel. Ha úgy gondolnák, hogy a filozófia a segítségükre lehet, megtanulnák és használnák. De nem teszik...
Lewis Wolpert
-
Láttam, milyen hatalmas különbség van a tudós és a mûvész között, amit előttem is sokan láttak már. Ha Bach, Beethoven, Picasso vagy Proust nem született volna meg, senki más nem teremtette volna meg a mûveiket. Örökre megmaradnak mint egyéniségek, akik, ha nagyon akarjuk, rekonstruálhatók - legalábbis valamennyire - munkáikból épülő emlékmûveik homlokzata mögött. A tudóst a fejlődés maga mögött hagyja, arca feledésbe merül. Ha A nem fedez fel egy bizonyos természeti törvényt, majd B felfedezi, talán később, talán más módszerekkel, de mit számít öt, ötven vagy száz év az örökkévalóság ege alatt? A tudomány eredményei soha nem végérvényesek.
Georg Klein
-
Az ateizmusnak egyik kieszelője sem volt természettudós. Valamennyien középszerû filozófusok voltak. A modern fizika szükségszerûen Istenhez vezet el bennünk, nem pedig távolra visz tőle.
Sir Arthur Eddington
-
Senki sem írta volna meg Bach muzsikáját, ha ő nem élt volna. Senki sem festett volna úgy, mint Picasso. Ez az, amit én kreativitásnak nevezek! De a tudósok? Ha A ma nem fedez fel valamit, majd felfedezi B holnap. A tudós mindössze a természet tükre - semmivel sem több.
-
A tudomány (...) roppant demokratikus dolog: nem attól lesz valakinek igaza, hogy milyen tekintélyes és mi a beosztása.
Kálmán László