Arisztotelész lehetne az önök tanítványa. És tátott szájjal hallgatná az okítást. Arisztotelész polihisztor volt, idõtlen intellektus. Ma önök nem csak hogy többet tudnak a világról, de sokkal mélyebb megértéssel is bírnak a dolgok mûködését illetõen. Ezzel a kiváltsággal jár, ha valaki Newton, Darwin, Einstein, Planck, Watson, Crick és munkatársaik után születik a világra.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember természetes állapota valamilyen normális értelmesség, hacsak ezt különböző sérülések, testi-lelki betegségek nem csökkentik le a félénkség, a korlátoltság szintjére. Merem állítani és hiszem is, hogy a Leonardók, Newtonok és Einsteinek többen vannak, mint ahogy azt a történelem mutatja, csakhogy gyakran nincs alkalmuk kifejlődni, és így színre lépni.
2. Oly mértékben széttöredezett a tudásunk, hogy ritkaságszámba megy az a polihisztor, aki az élet minden aspektusát átfogóan ismeri és átlátja. Kevés embernek vannak naprakész, pontos és mély ismeretei arról, miként mûködik a számítógépe, hogyan kell felépíteni egy házat, mi az oka a társadalmi mozgásoknak, melyek a különböző épületek mûvészettörténeti jegyei, vagy miként kezelhetők a szív- és érrendszeri betegségek. Ezért azokon a területeken, amelyekben kevésbé vagyunk jártasak, vagy elsőre átláthatatlannak tûnnek, hajlamosak vagyunk leegyszerûsítő válaszokat elfogadni. Nem baj, hogy nem tudjuk, hogyan mûködik pontosan az autónk, csak vigyen el A-ból B-be. Nem kell értenünk, miként hat a C-vitamin, bevesszük, mert egészséges. Nem probléma, hogy nem látjuk át az adórendszert, csak érkezzen meg a fizetésünk a számlánkra. Ez a fajta felszínes gondolkodás kövezte ki a mai post-truth, vagyis az igazságon túli világba vezető utat, ahol már nem feltétlenül számítanak az adatok, a tények és a szakértői vélemények, sokkal inkább az érzelmi kötődés, a saját tapasztalatok és a személyes előítéletek.
3. Ha vitánk tárgya valami jogi dologra vagy emberekkel foglalkozó más tudományra vonatkoznék, melyben nincs sem igazság, sem tévedés, akkor biztosan lehetne rá számítani és remélni, hogy az, aki az élesebb elme, leleményesebb vitatkozó és a nagyobb olvasottság adományával tûnik ki, szellemének fölényét érvényesítheti és dicsőséget arathat. De a természettudományok terén, melyeknek következtetései igazak és szükségképpiek, ahol az emberi önkénynek nincs helye, óvakodni kell, hogy tévútra ne kerüljünk, mert ezer olyan embert, mint Demoszthenész vagy Arisztotelész, kiüthet a nyeregből egy egészen középszerû szellem, ha olyan szerencséje van, hogy rátalál az igazságra. Galileo Galilei
4. Panaszkodhatunk ugyan, hogy a polihisztorok kora lejárt, mert immár egyetlen ember sem képes "minden tudást" átfogni, de felfoghatjuk úgy is, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyunk, amikor a tudás olyan, sosem látott gazdagsága vesz minket körül, amelyhez az egyes ember immár kevés.
5. Láttam, milyen hatalmas különbség van a tudós és a mûvész között, amit előttem is sokan láttak már. Ha Bach, Beethoven, Picasso vagy Proust nem született volna meg, senki más nem teremtette volna meg a mûveiket. Örökre megmaradnak mint egyéniségek, akik, ha nagyon akarjuk, rekonstruálhatók - legalábbis valamennyire - munkáikból épülő emlékmûveik homlokzata mögött. A tudóst a fejlődés maga mögött hagyja, arca feledésbe merül. Ha A nem fedez fel egy bizonyos természeti törvényt, majd B felfedezi, talán később, talán más módszerekkel, de mit számít öt, ötven vagy száz év az örökkévalóság ege alatt? A tudomány eredményei soha nem végérvényesek. Georg Klein
6. A négy legnagyobb hatású modern ember, Darwin, Marx, Freud és a termékeny Einstein mind tudósok voltak, de egyikük sem volt akadémikus. Mindig is nehéz volt eredeti (...) munkát végezni egy intézmény keretein belül. Nassim Nicholas Taleb
7. A polihisztorok ideje régen lejárt, de nem csak a polihisztoroké. Ma már nincsen olyan tudós, legyen az bármilyen kiemelkedő egyénisége tudományának, aki tudománya egészében kompetens volna, vagy akár csak arra képes volna, hogy naprakészen áttekintse tudománya egészét.
8. A civilizációhoz szükséges gondolkodás (...) az egyének privilégiuma - vegyük példának a mi Newtonunkat vagy Einsteinünket. A kollektív intelligencia egyszerû redundanciája nem képes kialakítani az emelt szintû gondolkodást - ahogy közülünk, emberek közül százmillió sem lett volna képes, bármennyire erősen töri is a fejét, előállni Newton törvényeivel vagy a relativitáselmélettel. Cixin Liu
9. Olvashatod Platónt és Arisztotelészt, Szent Ágostont és Tamást, Descartes-ot és Spinozát, Kantot és Schopenhauert, a világ lényegét és az élet értelmét mégis inkább érezteti veled egy harmatcsepp a virágon és egy könnycsepp a szemben. Juhász Gyula
10. Bölcs ember az, ki másoktól tanulni tud. Szophoklész