A növények nedvei már zokognak a földben, és holnap rettentőt kiált a tavasz.

Kapcsolódó idézetek

1. Gyöngy veri az embert. Víz árad a földeken. Minden madár sző-fon; készül a könnyem.
2. A tavasz kiszabadítja a virágokat, hogy színesre fessék a nevető földet. Reginald Heber
3. Tavasz-sirató madárdal szól; a halak szeme is könnyes...! Macuo Basó
4. Fuldokolok a tavaszban. Fáj a szívem, hogy tavasz van. Hát mégis föltámadt a rég volt? Csöndesen rám szédül az égbolt.
5. Eljön a tavasz. Végül mindig idetalál. A szél kisöpri a telet, a fák zizegnek, a madarak fütyülnek, a természet hirtelen fülsiketítő zajokat produkál, elvégre a hó hónapokon át elnyelt minden hangot. Fredrik Backman
6. Az elvetett magok most bizonyára szenvednek a földben, s fényre áhítoznak; őket is nyomja a lidérc, ők is azt álmodják, hogy hosszú föld alatti folyosón kúsznak, rájuk omlik a föld, dühödten küszködnek, hogy kijussanak a napra. Aztán halkabban sírdogált tovább, mondván, hogy a tél a föld betegsége, s ő maga is meg fog halni a földdel együtt, hacsak a tavasz meg nem gyógyítja mindkettőjüket. Émile Zola
7. Õsz van és peregnek a sárgult levelek, Meghalt a földön az emberi szeretet. Bánatos könnyekkel zokog az őszi szél, Szívem már új tavaszt nem vár és nem remél.
8. Föld bömböl, döbörög, ördögökhöz könyörög.
9. Zsendül a tavasz, szegényembert sem várja virágtalanul. Kobajasi Issza
10. Az eső könnyeket sírt az ablakra. Dean Ray Koontz