Ugrás a tartalomra
A szerelem egyirányú utca - nálam legalábbis úgy tûnik, az. Míg el nem csitul az első láng, hiába nézek jobbra vagy balra, a házakat, a fákat, a virágokat eltakarja előlem a tüze.
Kapcsolódó idézetek
-
A tûz, amely egykor lobogva lángolt,
gyengült, gyengült, és kihunyt csendesen.
Hidd el, fáj a magány. A lélek vágy szeretni,
s én mégsem fogok ezután;
a földön - már tudom - nem részegít le semmi,
az első szerelem csupán.
Jevgenyij Abramovics Baratinszkij
-
A szerelem, akár a tûz, csak folytonos mozgásban létezhet, s amikor már nem remél, de nem is fél, akkor egyszerre kihuny.
Francois de La Rochefoucauld
-
A tûz, a lángoló szenvedély tüze nem tart sokáig. Előbb-utóbb kihûl, és átlényegül valami mássá. És ez nem a mi hibánk (...). Minden szerelemre ez a sors vár.
-
Szerelem. Olyan, mint egy mulandó láng. És amikor elmúlik, örökké eltûnik.
-
A szerelem gyökeret vert belém, és idővel erdővé burjánzott. Néha csak szeretném felgyújtani az egészet. Porig égetni az összes fáját. De attól félek, én égnék el a tûzben.
-
Hétköznapi életünkben először vagyunk szerelmesek, s - jó esetben - csak utána szeretünk. A tûzből parázs lesz. De ez nem a hétköznapok útja. A józan, földi élet útja. Az öregedés útja. Hogy először lángolok érted, aztán parázzsá szelídülök - és végül kihûlök. Ahogy öregszünk, úgy válik a forróságunk meleggé, langyossá, majd végül hideggé.
Müller Péter
-
A szerelem tele van csapdákkal. Eleinte, amikor ki akar bontakozni, elvakít a fénye, és nem engedi, hogy észrevegyük az árnyékokat, amelyeket pedig éppen ez a fény idéz elő.
Paulo Coelho
-
A szerelem persze nem olvadt el az évszak változásával. Az álmodozás folytatódott, de már a múltból táplálkozott. Nem volt min híznia. És az új évszak is változásokat hozott. Úgy éreztem, a tél a szerelem időszaka, nem a tavasz. Télen a lakható világ annyira összehúzódott: abban a kicsi, zárt világban, amelyben éltünk, képtelen remények teremtek. De a tavasz leleplezte a hely eredeti rajzát: a hosszú barna utakat, a régi, repedezett járdákat a talpunk alatt, a téli viharok alatt letört ágakat, amelyeket el kellett takarítani az udvarokról. A tavasz napvilágra hozta a távolságokat, olyannak mutatta őket, amilyenek voltak.
-
A szerelem olyan szenvedély, amely akkor is éget, ha nincs hozzá társ. Akkor talán még kínzóbb. Mert a reménytelen szerelem édes kín, ám az egyedüllétben még a szerelem is megkeseredik.
Benedek István
-
Érjen véget
a szerelem, ha már nem tiszta tett,
áttetsző lobogás, mint láng vagy forrás.
Ha üledéke van, mit felzavar
az első olyan pillanat, amelyben
már nem tudunk békésen egyesülni
valami egyszerûben.
Petri György