A szerelemről a költők hivatottak énekelni, akik mintegy a messzi csillagokról nézik a múló élet tragédiáját, az őrült lázat, amely egymáshoz hajlít bennünket az élet vastörvényei szerint. Mi, többi emberek, inkább hallgassunk a szerelemről, elégedjünk meg szerényen annyi zajjal. amennyit a szívünk dobogása okoz.

Kapcsolódó idézetek

1. Miért vonzódunk a többi emberhez?! Hiszen tudjuk, hogy mit várhatunk tőlük! Itt körös-körül milyen sok ember siet valahová, ahol nem látják szívesen. Az egyik a szeretőjéhez siet, akit nem fog otthon találni. A másik a volt feleségéhez megy, hogy kibéküljön vele, a végén összevesznek. (...) Az élet félelmes, a halál ijesztő. Szegény kis szenvedő bolondok. Mennyi szív dobog itt körös-körül. Milyen fenséges, hiábavaló zene! Aszlányi Károly
2. A költők, a világ összes költői hálátlanok a nők iránt. Kevés a kivétel. (...) Lantjuk zengő dala, s költészetük ragyogása rendszerint csak addig veszi körül a nő alakját, míg az lányka, hajadon, míg menyasszony. A nő szívének történetével az esküvő után nemigen foglalkozik a költészet. Pedig a nő azután hasonlít legjobban az istenekhez. Azután teremt, azután alkotja meg és őrzi meg a boldogságot, s azután gondoskodik arról, hogy folyton szebb legyen a világ. Eötvös Károly
3. A költők ritkán beszélnek a szerelemről azon kívül, hogy magával ragadja a szerelmest, és ha szerelemből elárulnak valakit. (...) Nem szólnak ódák a csendben, nyugalomban leélt életekről, ha egy férfi és egy nő elégedetten öregszik meg együtt.
4. Csak látni ne kelljen, csak nézni édes arcát, mellén mint hegedû, ne kelljen heverni, karjában csillapodni az őrjöngés után, elviselni gyöngéd ujja vonulását, míg fölsikoltanak az elragadtatástól és sírni kezdenek a vékony húrú, boldog idegek. Mint kőedény állni inkább szeme sugarát, vakon a változásra, szerelem múlására hidegen. Csak érezni ne kelljen, látni, látszani, emlékezni, hallani, hogy sír a másik is, vonít, míg játszik, míg ölel, míg meghal egyszer. Takács Zsuzsa
5. A szeretetben sajátos rend van. Éppúgy, mint a zenében. Az érzéseknek is rendjük van. Nem habzanak túl, és megadják másoknak a szabadságot. Zenészek, lehet, hogy az életben nem szeretik egymást, de amíg játszanak, muszáj, különben nem jön létre szép muzsika. Müller Péter
6. A szerelem néha belefárad abba, hogy mindig finoman szóljon. Hagyjuk hát, hogy teljes fényében felragyogjon, égessen, mint a nap, és egész erdőket taroljon le a szele. Paulo Coelho
7. Nem izzó, lobogó szerelemnek kell megtörténnie ahhoz, hogy harmonikusan tudjunk élni, hosszan és kiegyensúlyozottan legyünk úgymond, boldogok. S mint tudjuk, a boldogság is csak pillanatokból áll. Szulák Andrea
8. Szeretni kell, azért hogy jók legyünk, S vigasztalásul, hogyha szenvedünk, Fájó sebekre ír a szerelem, Hatása bûvös, gyors és végtelen. Petőfi Zoltán
9. A szerelmesek csillagokat terelgető pásztorok; magányosan, félrevonulva sírnak. Véget nem érő éjszakákon számolgatják a csillagokat, és annyi könnycseppet ejtenek, ahány csillagot számoltak. A felhők leckét vehetnének sírásból a szerelmesektől. Iskender Pala
10. Szeretek élni! Vonz az élet, A szerelem, a dal, tavasz. A merre vágyakozva nézek, Ott csak villámlik, nem havaz. Valóm, minden csöpp vér eremben A boldogság után eped. Ki tehet róla? ...úgy születtem, Azért boldog még sem leszek. Reviczky Gyula