A szívemben lüktet a vér Még energiám is van Csak a lelkem van már elfáradva Teljesen lakatlan Most szabadon engedlek Ennél többet nem tehetek Miféle esküt tennék neked Ha mindent megszegek?

Kapcsolódó idézetek

1. Érted bármit megteszek Nélküled én elveszek Nem ég bennem úgy a tûz Ha engem messze elkerülsz Hogyha nem hallom szavad A lelkem többé nem szabad Minden sóhaj fojtogat Nem vívok többé harcokat. Intim Torna Illegál
2. Nem tudok parancsolni a szívemnek. Megmérgezett. Átjárja a testemet az iránta érzett szerelem. Nem tudok mit csinálni. Úgy érzem, megfulladok.
3. Ahol egy szív megbocsát, Ott ég és föld, minden beleremeg, Rohannak a testet átszövő, lüktető vérerek. Elhagyni még nem tudod, Szeretni már végképp nem mered. Kowalsky meg a Vega
4. Érted harcba szállnék bárkivel, De fáradt testem tele sebekkel, Ezért üvöltök majd, hangom a fegyverem, A szavak győznek, de én már sosem.
5. Elfáradtam. A léleknek lennének még céljai, de a test már végképp erőtlen. Szilvási Lajos
6. Nincs nyugalom. Én is várok. Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. Elvégeztetett. Ne hajtson hallgatásom és szomorúságom zajos helyekre, ne hajtson el gyötrődésem, várakozásom, töprengésem. Minden értünk fog történni, mert akarom. Mert Isten is így akarhatja. Kilazult karom a derekad körül, de a kezedet fogom. Ne siess, ne kapkodj, ne térj ki. Újraszüljük magunkat. Te is akard. Hogy együtt legyen jó. Ha talán nem is úgy, mint régen. Latinovits Zoltán
7. Kinyitom a végtelent és telekiáltom, Élnem kell, bármi áron, Õszintén érezni, szeretve meghalni, Nem akarok többé megfelelni, Se beléd betegedni.
8. Fázol? - Én égek; lázam rád adom; Betakar majd a bolyhos izgalom. Menekülésre nincs már utad; Szinte hallom, hogy vacog a fogad. Ártatlanságod zászlaját leejtve, Nem mint győztesre, mint szövetségesre Tekints reám - óh, néma ünnepély - S én ígérem, hogy megbékít az éj...
9. Meghajtom gőgös, vad fejem, Ziháló mellemen kezem. A térdem roskad, mint betegnek, S könnyeim lassan megerednek... A semmi súlyos érzete Sziklaként rám ólomkodik, A lélek veszte, végzete, Hogy vétkezik, hogy elbukik. P. Jánossy Béla
10. Akarlak, szeretlek, kellesz nekem, dacos, síró szived csupa vad szerelem, csupa vágy, csupa láng, csupa konok erő, már lankad az ész, a védekező. Hajnal Anna