A tanulatlan paraszt megfigyeli az elemeket maga körül, s megismerkedik gyakorlati hasznukkal. Ennél többet a legtanultabb bölcselő is alig tud. Ha sikerül is megfejtenie valamit a természet fátyolfedte arcáról, annak megannyi halhatatlan vonása továbbra is csoda és titok marad.

Kapcsolódó idézetek

1. A természet új és új feladatot állít a kutató elme elé: a már ismert még ismeretlen, de megismerhető jelenségek felé tár ablakot. Így válik a megismerés végtelen folyamattá, amely egyszersmind az ember szakadatlan diadalának sorozata.
2. Megtanulta, hogy semminek a végső értelmét nem ismerheti meg az ember, s a szépség oly titokzatos, mint maga az élet. Megtanulta azt is, hogy a szépség fonalai mindenütt összefonódnak az élet fonalaival, s tudta, hogy ő maga is parányi részecskéje csak annak a kibogozhatatlan szövevénynek, melyet napsugárból, csillagporból és csodából szőttek. Jack London
3. A feltaláló csak a használók egyike, és az, amit a találmányának funkcióiról és felhasználásairól tud, véletlenszerû és vitathatóan kiváltságos tudás. Ha mások másra jobban tudják használni a találmányt, akkor a feltaláló szándékai - akár világosak voltak, akár ködösek - kizárólag történeti szempontból érdekesek. Daniel Dennett
4. Ismereteinek legszélén próbálkozik csak az ember, hogy az elé táruló sok ismeretlennel megbirkózva megismerje a természet titkait.
5. A tudós nem azért tanulmányozza a természetet, mert az haszonnal jár, hanem azért, mert örömét leli benne; és azért leli benne örömét, mert a természet gyönyörû. Ha nem volna gyönyörû, akkor nem volna érdemes megismerni, és ha nem volna érdemes megismerni, akkor élni sem volna érdemes. Henri Poincaré
6. A tudós nem azért tanulmányozza a természetet, mert az haszonnal jár, hanem azért, mert örömét leli benne; és azért leli benne örömét, mert a természet gyönyörû. Ha nem volna gyönyörû, akkor nem volna érdemes megismerni, és ha nem volna érdemes megismerni, akkor élni sem volna érdemes. Henri Poincaré
7. Akármilyen nagyszerûen uralkodunk is a bolygón, van még mit tanulnunk annak tanulmányozásában. A természet nagy része még mindig rejtve van előttünk, akkor is, ha egyre nehezebb elrejtőznie hatásunktól.
8. A bölcs ember csak annyit tart meg a maga számára a világ javaiból, amennyire szüksége van, a többit szétosztja a szegények között. A szerénységet többre becsüli a kevélységnél. Fáradhatatlanul tanul, és segít másokon. Iskender Pala
9. A természet a tudós kutató kíváncsi szeme előtt egészen sohasem engedi magát mindenestül leleplezni. De éppen ez a teljesen át nem hatolható leple a varázsa és a bája, amely a tudóst folytonosan a vizsgálódásra tovább ingerli, problématudatát feszültségben tartja. Kornis Gyula
10. A bölcs észrevehetetlen: tudásával nem hivalkodik, csak érezzük jelenlétét; mértéktartó: mélységeit nem herdálja kis dolgokra; szerény: e mélység számára, akár egy vízcsepp; méltósága senkit nem bánt: nem örül, ha ünneplik, és nem fáj neki, ha gúnyolják; természetes, akár a felkelő nap: tudása tiszta égbolt, melyet nem zavar a felhők átvonulása; hallgatással többet ér el, mint száz beszéddel: nem szava, hanem lénye a példaadó; élő tükör: ha a szemébe nézel, megpillanthatod a mindenséget; ajtaja mindig nyitva áll: ha belépsz rajta, kitárul előtted a világ.