Ugrás a tartalomra
A televízió kizsákmányolja a színészt, hamis népszerûséget ad neki, majd eldobja, mint egy kiürült zsákot. A televízió-népszerûség hamis népszerûség, a tévé-sztárok álsztárok, egy-egy filmsorozat főszereplője, mondjuk, néhány hónapra az ország leghíresebb színésze lesz, majd a süllyesztőbe kerül egy másik sorozat kedvéért. Ez a mozifilmnél nem fordulhat elő... ott a közönségnek legalább ki kell fejteni némi erőfeszítést, hogy lásson bennünket; fel kell öltöznie, kocsiba vagy taxiba kell szállnia, el kell jönni, stb. A tévé előtt csak leül, s megnézi a heti üdvöskét.
Kapcsolódó idézetek
-
A hírességeket kényszerítik a szereplésre és folyamatos jelenlétre, így elvesztik valódi önmagukat. A férfiasság is hasonló álarc. És a hírnév veszélyeivel ellentétben ez nem a populáció 0,001 százalékát érinti csak.
-
A hírnév nem olyasvalami, amit az ember csinál; a hírnév érzékelés, amely nem a híres emberből ered, nem az ő agyából pattant ki, hanem a nyilvánosság kollektív képzeletéből. Idő múltával a színész ellenszolgáltatásai és a közönség elvárásai ellenőrizhetetlenné nőnek, és a maga módján mindenki örömmel elfelejti, hogy az egésznek az alapja merő illúzió. Egy egyszerû varázstrükk a színházban vagy a televízió képernyőjén képes a varázslatot társadalmi szélességû járvánnyá változtatni.
Michael J. Fox
-
A színész (...) fogyasztási cikk is, hiszen arra van, hogy "fogyasszák". A színész nem arra való, hogy betegyék egy szekrénybe, hanem arra, hogy lássák és tapsoljanak neki. Azok a színészek, akik azt mondják, hogy nem szeretik a sikert, nem mondanak igazat. Mert akkor az ember ne menjen színésznek. Ha valaki nem szereti, ha tapsolnak, csináljon mást...
Jean-Paul Belmondo
-
Az elfogadható társ meglelését tovább nehezítik azok a képek, amelyeket a filmek, a tévé, a regények, magazinok és reklámok közvetítenek arról, hogy kikbe lehet beleszeretni. A mozivászon hatalmas figurái azt az illúziót keltik, mintha ezek lennének a régóta elveszett "jó" vagy anyaméretû emberek. Ezek a nem emberléptékû teremtmények értelem nélküli bizalmat ébresztenek bennünk, és magukat a színészeket ruházzuk fel a tökéletesség aurájával, amelyet magunkban hozzájuk társítunk. Nem tudnak hibázni, felülállnak az olyanfajta megítéléseken, amelyeket egymásról alkotunk. S hogy még jobban összezavarodjunk, az általuk ábrázolt jellemek bármilyen irreálisak is, mércét állítanak a vágyainknak, melyeknek tükrében a valódi emberek még tökéletlenebbnek tûnnek, mint valaha.
-
A film népszerûsít, modern kifejezési eszköz, s nem utolsósorban pénzkereseti lehetőség - de a színészethez vajmi kevés a köze.
Tolnay Klári
-
A feltûnésre nem a "tapasztalt hírességek" vágynak, hanem a hirtelen feltûnt percemberek, akik az ismeretlenségből jönnek, és általában oda is térnek vissza. Legbelül valószínûleg ők is tudják, csak rövid idejük van arra, hogy kiélvezzék a népszerûséggel járó előnyöket, ezért amikor lehetőségük adódik, a lehető legnagyobb közönség előtt produkálják magukat.
Kordos Szabolcs
-
Bárki ismertté tehető a tévé segítségével, a lényeg, hogy kellően sokan nézzék az adott mûsort.
-
A színészek csalók. Akik a megélhetésükért valaki másnak adják ki magukat, azok fejében valami nincs rendben.
-
A tömegtájékoztatás révén rengeteg embert vezetnek félre, és dollármilliókat tesznek zsebre a jámborszavú spirituális vezetők, álguruk és egyházi közszereplők. Varázsuk voltaképpen a beszédükben rejlik. Ha elnémítjuk a tévét, és így figyeljük meg őket, kiderül az igazság.
-
Az igazi népszerûséget (...) a hanglemez és a televízió szerzi meg egy-egy mûvész számára.