A természet lehet olyan nagy "mûvész", amilyen csak akar, alkotásaiban fölülmúlhatja az ember "mûértelmét", de egy dolognak híján van: nem mondható morális értelemben jónak. (...) Ugyanaz a termékeny méh szüli a szépet és rútat, a szeretetreméltót és borzalmast, a fenségest, de egyúttal az aljasat és utálatosat. És egyformán bánik velük, egyformán célszerûen szereli fel, egyformán részvéttelenül pusztítja el. És így jó és rossz, igazságos és igazságtalan között nem tesz különbséget.

Kapcsolódó idézetek

1. A jónak az ellenkezője is megvan a természetben, mert nemcsak rend és szépség, hanem rendetlenség és rútság is van ott, és pedig a jónál több a rossz és a szépnél több a rút. Arisztotelész
2. Csak a természet gazdagsága végtelen, csak ő képzi a nagy mûvészt. A szabályok javára sok mindent nem lehet mondani, körülbelül azt, amit a polgári társadalom dicséretére mondhat az ember. Aki hozzájuk igazodik, sohasem fog ízléstelent vagy rosszat elkövetni, ahogyan az, akit törvény és jómód mintáz, sohasem válik tûrhetetlen szomszéddá, különleges gazfickóvá; de viszont minden szabály, bármit mondjanak is, megöli a természet igaz érzését és igaz kifejezését! Johann Wolfgang von Goethe
3. A szépség is kénytelen teret engedni az ember által teremtett, tolakodó és mindenütt jelen lévő rútságnak. Ahogy a szerelmet is elûzi a gyûlölet, a féltékenység és a bosszúszomj.
4. A méhek teremtő mûvészek, mert mézet csinálnak. A darázs azonban hasonlatos a kritikushoz, mert csak szúrni tud. S ehhez mellesleg a méh is ért. Ernst Julius Hähnel
5. A természet mindég egy tökéletes egészet formál; nem tagonként készíti az embert, nem szálanként a virágot, mindég egész embert, egész virágot készít: kövessük ezt a nagy mestert. Kármán József
6. Mikor a szépet megismerik, felbukkan a rút is; mikor a jót megismerik, felbukkan a rossz is. Lét és nemlét szüli egymást. Lao-ce
7. Az ember nem egyszerûen jó vagy gonosz, nem lehet kijelenteni, hogy igaza van, illetve téved, nem lehet csak kedves vagy haragtartó, jó szándékú vagy veszélyes. Nem lehet az embert egyszerûen a biológia termékének tekinteni, a tudomány csak részben ad felvilágosítást az ember viselkedéséről. James Fallon
8. A jóság és rosszaság, az irgalom és kegyetlenség (...) furcsa viszonyban állanak egymással. Elválaszthatatlanul együtt mûködnek, az egyik el se képzelhető a másik nélkül, akárcsak az, hogy valaki, akinek kitûnő a szeme, ne lássa meg egyformán a kéket és vöröset, a pillangót és gilisztát. Ellentétek, az igazi, két ellensarki vég, de mindig természetes kölcsönhatásban vannak. Kosztolányi Dezső
9. Az emberben, mint minden állatban, önszeretet nagymértékben lakik; s ez a természetnek azon kétértelmû ajándéka, mely aszerént, mint irányoztatik, vagy segédünk lehet minden jóra, vagy vezérünk minden gonoszra. Legelső amit e részben tennünk kell: tiszta ismerettel választott s állandóul megtartandó elv birtokára törekedni. Ennek híjával, ha nem éppen gonosz is valaki, de pillanatnyi indulatok s az igen rosszul értett önszeretet mindenkori sugalmai határozzák meg: s majd jót, majd gonoszt cselekszik, és életfolyama e kettőnek bizonytalan vegyülete. Milliomok vannak ilyenek; s az ő szíveikbe gyakran több hajlandóságot öntött a természet jót, mint rosszat tenniek; s hibájuk csak az, mert nem alapra építék életöket. Kölcsey Ferenc
10. Mesterkélhet az ember, amennyit akar, de a természetet nem tudja kényszeríteni arra, hogy megváltoztassa törvényeit. Vagy magának kell dolgoznia; vagy másoknak az ő számára; és az utóbbi munka annyit rabol el mások boldogságából, mint amennyivel sajátját akarja fokozni az átlagon felül. Immanuel Kant