A természettudományok magasztos épülete egyetlen feltételezésen alapszik, mely ha koholtnak bizonyulna, az építmény összeomlását, megsemmisülését eredményezné. Ez az egyetlen feltételezés pedig a materialista elv, mely így hangzik: érzékszerveink észlelései a valóságnak megfelelőek.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha elismerjük, hogy a természetben objektív törvényszerûség uralkodik, s hogy a természet objektív törvényszerûsége megközelíthető hûséggel visszatükröződik az ember fejében, akkor ez materializmus. Vlagyimir Iljics Lenin
2. Némileg rejtélyes az a tény, hogy a Világegyetem egész anyagtartalma az általános törvényszerûségeknek engedelmeskedik. Ha a világmindenség valóban véletlen jellegû volna, és tisztán valószínûségi alapon mûködne, akkor azt várnánk, hogy a fizika törvényei által megfogalmazott szabályszerûségek egy idő után megváltoznának vagy akár meg is szûnnének. Egy olyan világegyetemben, amelyben bármi megtörténhet, akár az is előfordulhatna, hogy a fizika alapvető törvényei egyszerre csak érvényüket veszítik. Keith Ward
3. A tudomány eredményei megfigyeléseken, kísérleteken, méréseken, modelleken alapulnak, és próbára tehetők, megismételhetők. Az áltudományok "eredményeinek" alapja a hit, vagy talán még inkább a vágy.
4. Egyszer az újságírók megkérték Albert Einsteint, hogy magyarázza el a relativitáselmélet?">relativitáselméletet. Einstein így válaszolt: "Korábban azt hittük, hogy ha a világegyetemből minden anyag eltûnne, akkor is megmaradna a tér és az idő; a relativitáselmélet szerint az anyaggal a tér és az idő is eltûnik." Hasonlót mondhatunk az anyagi világról is. Az anyagok alkotják a civilizáció szövetét. Nélkülük darabokra hullna az általunk ismert "normális élet". Ed Conway
5. Minden történésnek megvannak az előszelei, amiről következtethetnénk az előttünk álló eseményekre, csak az agyunkkal nem akarjuk ezt befogadni. Mára már legtöbbünk elvesztette ezt a képességét. Már a megérzéseinkben sem hiszünk. Ebben a materialista világban csak az létezik, amit látunk, hallunk, tapintunk. Lehetőség szerint egyszerre. Papp Csilla
6. Az első kiindulópont a tudományban az, hogy semmit sem lehet bizonyítani. Legfeljebb cáfolni lehet. Ebből már egyenesen következik, hogy amit ma tudományosan elismernek, azt holnap megcáfolhatják. Egyetlen dolog biztos a tudományban: nincs olyan, hogy valóság.
7. Szó szerinti hitetlenség nem létezik: mindenki hisz valamiben, hit nélkül egyszerûen nem lehet élni. Így a materialistáknak is vannak hiteik, csak ezek nem az Univerzumon kívül feltételezett másvilágra irányulnak, hanem földi életünknek olyan végső kérdéseire, amelyeket a tudomány jelenleg még nem vagy maradéktalanul nem - esetleg sohasem - tud megválaszolni.
8. A tudós naiv hittel szerkeszti elméleteit, sokszor szertelenül, vad fantáziával. Ezek az elméletek nem igazságok, nem felismerések, nem megtalált törvények, hanem modellek, mûködő elmekonstrukciók, be lehet őket indítani, szabadon változtatni, egyszerûsíteni, bonyolítani, lehet velük játszani. Többek között ki lehet őket próbálni a gyakorlatban. És ekkor az elmélet sorsa eldől, vagy eredménytelen a gyakorlatban, és akkor rövidesen a szemétdombra kerül, vagy valamivel jobb, mint amit eddig alkalmaztunk, valamit pontosabban ír le vagy jósol meg, mint az előző elmélet, és akkor használjuk. Használjuk, hiszünk benne, mindaddig, amíg egy jobb nem akad. Ennyi a tudomány, nem több és nem is kevesebb. Csányi Vilmos
9. A fizikai kutatások eredménye ahhoz a felismeréshez vezet, hogy a világmindenség építőkövei nem összefüggéstelenül helyezkednek el, hanem egységes terv szerint függnek össze... a legcsodálatosabb azonban az, hogy a törvények szakszerû megfontolása minden elfogulatlan emberben azt a benyomást keltik, hogy a természetet értelem, céltudatos akarat irányítja... a természettudomány és a vallás tehát nem zárják ki, inkább kiegészítik egymást. Max Planck
10. A materialista a világ felszínén él, ezért csak felületesen szabad gondolkoznia. A mélyben vannak azok a kérdések, amelyeket nem szabad föltennie: honnan származik az anyag és mi lesz vele... Ezért kényszerül arra, hogy az anyag örökkévalóságában higgyen. A materialisták "vallása" az a hit, hogy nem hisznek. Ez az istenhittel ellentétben vak hit. Ha a materialista gondolna a Kezdetre és Végre, látni kellene, hogy Semmi nem képzelhető el, sem a Kezdet előtt, sem a Vég után, ezért jól kellene ismernie, hogy a materializmus sem anyagi, hanem szellemi valóság.