Ugrás a tartalomra
Aki a klisét gyilkolja, az is a klisét használja. Lehet próbálkozni azzal is, hogy ne vegyünk tudomást róla, ám így a mû vagy érdektelen lesz, vagy lehetetlen, illetve akkor is rátalálunk egy ősi elvre, ha fogalmunk sincs róla, hogy éppen rátalálunk - megy az tudattalanul is. Nem lehet megszabadulni tőlük, ők mi vagyunk. Egyet tehetünk: mi használjuk őket - ne ők uralkodjanak. Az eredetiség az, amikor mi vagyunk fölül.
Kapcsolódó idézetek
-
A múlt - a közhiedelemmel ellentétben - egyszerû: az emlékeket szûrjük, alakítjuk, történetté változtatjuk. A történetek meg épp olyanok, amilyennek csináljuk őket; mondatok: itt írom, kihúzok, hozzáírok, úgy, ahogy én akarom. A részletek eltûnnek, kihullanak vagy lesüllyednek az emlékezetbe, jobb esetben betokosodnak és néha-néha feltörnek váratlan zavart okozva; rosszabb esetben dolgozik és megváltoztatják a lélek kötéseit, szorongássá alakítva a jövőtől való aggódás kapcsolásait.
Braun Róbert
-
A laikusnak talán megbocsátható, ha olyasmit ismételget, ami gyakorló irodalmár számára magától értetődő: hogy életünk körforgás, és a legtöbb nagy mûalkotás nem "eredeti" (természetükből fakadóan épp ezáltal tartogatnak oly megrázó meglepetéseket).
-
Micsoda szánalmas klisé az, hogy "emlékeimben örökké él". Él? Hisz pontosan azt nem teszi! Mintha úgy gondolnánk, mint az ókori egyiptomiak, kik balzsamozással remélték megőrizni halottaikat. Hát semmi nem győz meg bennünket, hogy nincsenek többé! Mi az, ami megmaradt belőlük? Egy holttest, egy emlék, (némelyek szerint) a kísértetük. Ugyan, szemfényvesztés, badarság! Mindhárom a halál szinonimája.
Clive Staples Lewis
-
Az élet erősebb nálunk, a létező világ mit sem törődik az egyénnel. Ez borzasztó - mondom egyszer, máskor meg: ez gyönyörû. Mindenesetre: erő ez, pusztító és teremtő, és hiába is próbálnánk kivonni magunkat a hatása alól, nem lehet kiszállni.
Szabó T. Anna
-
Mindig mindent ismerünk. Nem felfedezzük őket, nem tudomást szerzünk róluk. Egyszerûen eszünkbe jutnak bizonyos dolgok, amiket korábban elfelejtettünk.
Guillermo del Toro
-
Sztereotípiák nélkül nem tudnánk élni. Az ember nem mérlegelheti másodpercenként a világ dolgait, hogy: mi igaz és mi nem. A kultúra felfogható a régi, az éppen születő, és mindig megújuló sztereotípiák rendszerének is.
Nógrádi Gábor
-
Minden régi történet (...) elviseli, ha újra és újra elmondják, más-más módon. Csak arra van szükség, hogy életben tartsuk, hogy kifényesítsük a mese egyszerû, tiszta kereteit, amelyeknek muszáj meglenniük.
-
A réginek, sőt kissé talán avíttasnak ható mûvek nagyon is képesek reflektálni a mai ember élethelyzeteire, létértelmezésére és az emberséggel kapcsolatos dilemmáira. Az igazán értékálló alkotás ugyanis saját korának határait áttörve is tud hatni. Nekünk, kései utódoknak az a dolgunk, hogy helyes kérdéseket tegyünk föl ezeknek a mûveknek, és persze mindig merjük megkérdezni, amit nem értünk, mert akkor ez a már-már múltba vesző korszak is friss és nyugtalanító problémákat tár a figyelmes és érdeklődő olvasó elé.
Milbacher Róbert
-
Mindig kihasználjuk azt, akit tudunk, a saját céljaink elérésének érdekében. A világ így mûködik. Elveszem, amit tudok, aztán ha már nincs szükségem rá, akkor eldobom.
-
Nem tudjuk megmondani, hogy miért, egyszerûen csak tény, hogy bölcs dolog úgy gondolkodni, ahogy a régiek szoktak; ha nem így cselekszünk, az tetszhet nekünk vagy racionalizmusunknak, de valamit elvesz a világból.
Carl Gustav Jung