Általában is igaz: van karácsonyi szomorúság, amely szorítóbb, reménytelenebb, mint a más napokon jelentkező. Hiszen aki karácsonykor szomorú, az kétszeresen az, mert mások olyan boldogok, békések, örvendezők. Akit karácsony estéjén szorít sarokba magányossága, akit most kínoz a friss gyász fájdalma, aki most szenved kórházi ágyán, aki most irigykedik mások otthonának békességére, azt kétszeresen gyötri a kín, kétszeresen sújtja a gyász és fájdalom.

Kapcsolódó idézetek

1. Van valami az ünnepekben és a vidám időkben, ami sokkal nehezebbé teszi elviselni a fájdalmat. Egyetlen napon sem könnyû mély szomorúságot hordozni, de még annál is rosszabb például egy ünnepen, ahol egy rakás átkozottul boldognak tûnő emberrel kell szembesülnünk. Allison Pataki
2. A boldogtalanoknak a karácsony mindig nehéz időszak. Mindenhonnan dől rájuk ez a rémes mûvidámság, minden a szívjóságról, békéről és családi idillről harsog, amitől a magány és depresszió csak még elviselhetetlenebb lesz. Alfred Alvarez
3. Az ünnepek kemény időszakok a magányos embereknek, az egyedülállóknak, az özvegyeknek, és leginkább talán az elváltaknak, akiknek magányához a megbánás keserûsége társul. Don Winslow
4. Az élet fájó helyzeteiben - mikor hiányzik valami - nagyon nehéz karácsonyi hangulatba kerülni. És sokkal fájdalmasabb is. Ilyenkor az ember mindent elkövet, hogy ne észlelje, közeledik az ünnep. Ilyenkor a hétköznapiságba menekülsz, nem veszed fel az ünnepi köntösöd, nem veszel tudomást róla, az ünnep akkor is ünnep, ha nem akarsz részt venni benne.
5. A karácsony mindig a legnehezebb időszak azoknak, akik elvesztették a gyereküket. Bárhová néz az ember, valami mindig eszébe idézi a boldog éveket, amikor még volt gyerek, meg az előtte álló éveket, amelyeket nélküle kell leélni.
6. A karácsony együtt az igazi, amikor fizikai valójukban veszik körül az embert azok, akiket szeret, és akik őt viszontszeretik, mert ha tudva tudjuk, hogy a többiek valahonnan fentről néznek le ránk - ha egyáltalán igaz -, az nem ad valódi örömöt, legfeljebb megnyugvást a lélekben.
7. Karácsony táján - a magányos szobák még magányosabbak (...), de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyanok, mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése. Fekete István
8. Amikor megkérdezik tőlem, vajon szeretem-e a karácsonyt, egyre bizonytalanabbul válaszolok. Talán az ünnepet magát igen, ám a körülötte kialakuló őrületet gyûlölöm. A szeretet ünnepére készülődő, egymást ordítva taposó embereket a plázák parkolóiban, a kétségbeesett küzdelmet, hogy amit egész évben nem sikerült tiszta, őszinte szívből átadni a másiknak, majd talán ezen az egy napon árucikkek segítségével kifejezzük... szóval, hogy mindenáron tárgyiasítani akarjuk, ki akarjuk fejezni a kifejezhetetlent... nos, ettől igyekszem távol tartani magam. Szulák Andrea
9. Mindenkinek más oka van a szomorúságra, de az érzi a legintenzívebb bánatot, aki mélyen megtapasztalja, hogy Istentől távol van. Ezzel összehasonlítva minden más fájdalom jelentéktelennek tûnik.
10. Ne dőljünk be a marketingnek, egy csomó ember szomorú karácsonykor is. Ne hibáztassuk magunkat: az életben vannak nehéz részek is, és a nehéz részek néha december második felére esnek.