Van valami az ünnepekben és a vidám időkben, ami sokkal nehezebbé teszi elviselni a fájdalmat. Egyetlen napon sem könnyû mély szomorúságot hordozni, de még annál is rosszabb például egy ünnepen, ahol egy rakás átkozottul boldognak tûnő emberrel kell szembesülnünk.

Kapcsolódó idézetek

1. Általában is igaz: van karácsonyi szomorúság, amely szorítóbb, reménytelenebb, mint a más napokon jelentkező. Hiszen aki karácsonykor szomorú, az kétszeresen az, mert mások olyan boldogok, békések, örvendezők. Akit karácsony estéjén szorít sarokba magányossága, akit most kínoz a friss gyász fájdalma, aki most szenved kórházi ágyán, aki most irigykedik mások otthonának békességére, azt kétszeresen gyötri a kín, kétszeresen sújtja a gyász és fájdalom.
2. Az élet fájó helyzeteiben - mikor hiányzik valami - nagyon nehéz karácsonyi hangulatba kerülni. És sokkal fájdalmasabb is. Ilyenkor az ember mindent elkövet, hogy ne észlelje, közeledik az ünnep. Ilyenkor a hétköznapiságba menekülsz, nem veszed fel az ünnepi köntösöd, nem veszel tudomást róla, az ünnep akkor is ünnep, ha nem akarsz részt venni benne.
3. A karácsony mindig a legnehezebb időszak azoknak, akik elvesztették a gyereküket. Bárhová néz az ember, valami mindig eszébe idézi a boldog éveket, amikor még volt gyerek, meg az előtte álló éveket, amelyeket nélküle kell leélni.
4. A mosolygós embereknek sem könnyû a sorsa, csak másképp élik meg. Derûsen, és ez a nehezet is könnyebbé teszi. Az örömöt nemcsak kapjuk, de belülről csináljuk is, és ez fontosabb. Müller Péter
5. Az élet örömei mellett - melyeket könnyû szeretni - észszerû, ha szeretjük a fájdalmakat is, sőt még bölcsebb, ha a fájdalmakat jobban szeretjük az örömöknél. Nagy segítség ez a számunkra. Chiara Lubich
6. Én szeretem a karácsonyt. Tudom, hogy manapság mindenki csak az ajándékokat látja benne, meg azt mondják, hogy máskor is ki kell mutatni a szeretetet, de miért ne lehetne egy ünnep, amikor tényleg elfelejtünk minden problémát, és csak a szépre és jóra gondolunk? Igenis kell egy olyan nap, amikor a legapróbb kis negatív érzést is kitöröljük a szívünkből.
7. Mintha igaz volna, hogy vannak szerencsétlen napok az esztendőben, amikor csövestől szakad a nyakunkba a bosszúság és keserûség, éppúgy vannak néha örömnapjaink is, amikor mintha angyalok hágnának egymás sarkába, hogy nekünk örömet szerezzenek. Gárdonyi Géza
8. - Mintha manapság többen lennének, akik, ha nem is depressziósak, de boldogtalanok. Egyetértesz? - Nem biztos, hogy így van. Inkább, mintha több lehetőség kínálkozna arra, hogy az ember reflektáljon a szomorúságára, meg arra, hogy tökéletlennek, alkalmatlannak érzi magát. És nyomás is nehezedik ránk, hogy legyünk folyton boldogok. Ami képtelenség.
9. Mennyi szomorúság van bennünk, mennyi szétfoszlott álom, és mégis több az öröm az emberi életben, mint a fájdalom. Csakhogy a fájdalomra erősebben emlékszünk. Talán Isten rendelkezése ez, hogy így jobban megbecsüljük a múló, elröppenő örömöket. G. Hajnóczy Rózsa
10. Fájdalmas tovább élni a szeretteink elvesztése után. Egyszerûen fáj. Fájdalmas végigmenni a folyosón, vagy kinyitni a hûtőt. Fáj felvenni egy pár zoknit, vagy fogat mosni. Az étel íztelen. A színek elszürkülnek. A zene bántja a fület, ahogy az emlékek is. Ránézünk valamire, amit máskor szépnek találnánk - a bíbor égre naplementekor, vagy a gyerekektől nyüzsgő játszótérre -, és mindez valamiképp csak mélyíti a veszteségérzetet. A gyászt így, magányosan hordozzuk. Michelle Obama