Általában nem értem, hogy miért nősülnek a férfiak! Nem én! Nincs párja az agglegényéletnek! Charlie bácsikám szokta mondogatni: "Sokkal kellemesebb megnősülni, mint ha az embert egy öszvér fejbe rúgja." Véleményem szerint Charlie bácsi túl könnyelmûen fogta fel a dolgot. Elvégre, mit jelent az, ha valakit egy öszvér fejbe rúg? Semmit! Szúnyogcsípés a házasság fullánkjaihoz képest!

Kapcsolódó idézetek

1. Neked meg kellett nősülnöd. (...) Ez annak a rendje, módja. Van, aki megnősül, van, aki nem. Én már akkor megtettem, amikor még sokkal fiatalabb voltam nálad. Nem is kárhoztatlak érte. Nem tehetsz róla, hogy éppen olyan házasuló fajtájú vagy, mint én. Ez egész természetes dolog, olyan, mint a vadorzás vagy az ivás, vagy mint a kavargás a gyomorban. Az ember nem segíthet rajta, ez az egész. De hogy mire jó, és egyáltalán jó-e valamire, azt nem nagyon látom. Minél forróbb eleinte, annál hamarabb kihûl, de előbb-utóbb minden esetben mindenki ráun. Herbert George Wells
2. A házasság nem tesz jót az arcszínnek, öregít. A menyegző leverően egyszerû. Az anyakönyvvezető adja az asszonyt férjének, milyen lapos dolog! A házasság durva mivolta végleges helyzetet teremt, megfosztja az embert akaratától, a választás lehetőségétől, mondattana van, mint a nyelvtannak, az ihletet helyesírással pótolja, a szerelmet írásbeli dolgozattá silányítja, tönkreteszi az élet titokzatosságát, nyilvánvalókká az időszakos, elkerülhetetlen dolgokat - a levetkőzött nő nem mennyei látvány többé -, elértékteleníti jogait annak is, aki gyakorolja, annak is, aki aláveti magát, megzavarja a mérleg billenésével az erős nem és a hatalmas nem bájos egyensúlyát. Mert a házasságban az úr áll szemben szolgálójával, ott, ahol azelőtt a királynő uralkodott rabszolgája felett. Prózaivá tenni az ágyat egész az illedelmességig, lehet-e ennél durvább felfogás? Nem elég ostoba dolog magában véve az, hogy nem bûn többé szeretnünk egymást? Victor Hugo
3. - Miért kell a lánynak hülyének látszani ahhoz, hogy férjet szerezzen? - Mert a fiatalemberek nem is tudják tulajdonképpen, mi kell nekik. Így nincs semmi vesződség velük, és nem lesz a lányból vénkisasszony. Õk azt hiszik, hogy szelíd kis ártatlan lányka kell nekik, aki annyit eszik, mint a madár, és háromig sem tud számolni. Ha egy fiatalember rájön, hogy a lánynak több esze van, mint neki, a világért sem veszi feleségül. Margaret Mitchell
4. - Szóval te jelentőséget tulajdonítasz a születésnek és a neveltetésnek? - Lehet, hogy régimódinak fogsz tartani, de azt hiszem, hogy semmi jó sem származik abból, ha az ember más társadalmi osztályból nősül. - Teljesen egy véleményen vagyok veled, barátom. Száz eset közül kilencvenkilencben valóban így van. De rendszerint a századik esetről van szó, ha rá kerül a sor, mert ebben reménykednek a fiatalok. Agatha Christie
5. Az ember hajlamos elhitetni magával, hogy éli az életét, hogy létének értelme van. E gondolattal nem is igen lehet vitába szállni, bár azt azért meg kell jegyeznem, hogy semmiféle valós alapja nincsen, puszta illúzió, ingovány. Amint az ember valamivel távolabbról szemléli a kérdést, univerzálisabban, úgymond, arra a következtetésre jut, hogy csupán kis részecskék vagyunk, női és férfi részecskék, melyek keringenek a társadalomban, aztán néha teljesen véletlenül összeütköznek, összeolvadnak, és ezt házasságnak nevezik, miközben a háttérben ugyanúgy megmarad az összes további variáció lehetősége. Bernlef
6. Mi, vagyis a nők, szörnyen szeretünk férjhez menni. Kislány korunktól szépen felöltöztetett babákban gyönyörködünk, az esküvőről megtanuljuk, milyen klassz mulatság, és hogy az a mesében feldíszített menyasszonyok életének legszebb napja. Naná, hogy egyfolytában ez után sóvárgunk! Nem úgy, mint a férfiak. Ti másféle sztereotípiák közt nevelődtök, ti elvesztitek a szabadságotokat, benneteket megfognak a hárpiák, a vőlegény papucsot kap az esketése napján. És mégis, bármit tesztek, mi újra meg újra levadászunk benneteket. Nincs menekvés! Ám midőn már elejtettük a vadat, azért csak elmélázunk a következményeken. Megéri az a csicsás ünnepség, a méregdrága, irigyelt ruhaköltemény, a sztrádányi fátyol, a brilles gyûrû? Megéri azt, ami másnap következik? Másnap és azután? Éveken, életen át? Vavyan Fable
7. Milyen nagyszerû lenne, ha sohasem menne valaki férjhez, de mindig szép maradna, világoszöld ruhában táncolna, és sokan, sokan udvarolnának neki! Csak az a baj, hogy ha soká megy így, akkor vénlány lesz az ember, (...) és mindenki azt mondja: szegényke. Nem, mégis jobb férjhez menni... Ó, milyen utálatos az élet! Margaret Mitchell
8. Miért olyan sok a válás manapság? Azért, mert már nem nagycsaládokban élünk. Régen úgy volt, hogy amikor egy férfi és egy nő összeházasodott, az asszony sokkal több rokonnal beszélgethetett mindenféléről. A férj pedig sokkal több havernak mesélhetett ostoba vicceket. (...) A legtöbben azonban, ha megházasodunk, csak egy új társat jelentünk a másiknak. A férjnek lesz egy új haverja, de az egy nő. A feleségnek lesz még valakije, akivel mindenféléről beszélgethet, de az egy férfi. Kurt Vonnegut
9. Amíg az ember facér vagy szingli, akkor sokkal könnyebben vet véget akár egy kapcsolatnak is. A házasságnál már más. Annak felbontása nem egy egyszereplős játék. Ott sok ember sérülhet lelkileg, akár bele is rokkanhat, tehát abból nem úgy lép ki az ember, hogy "hát, bocs, drágám, másba szerettem bele, szevasz...". Ez nem így megy. Kálmán Olga
10. Miért hisszük mind azt, hogy férjhez kell mennünk? Mi baj van a nők agyával, hogy azt hisszük, nem állunk kapcsolatban a világgal, ha nincs mellettünk egy férfi, aki összekapcsol vele? Férfiak! - ugyan kinek van szüksége rájuk?