Ugrás a tartalomra
Amikor az emberek készek voltak megkérdőjelezni a vallásnak azt a tanítását, hogy a Föld az univerzum középpontja, miért kellett volna továbbra is elhinniük a vallási vezetőknek, hogy az uralkodók Isten felkentjei?
Kapcsolódó idézetek
-
Olykor-olykor előfordult, hogy a valamelyik tudományág komolyan megkérdőjelezte az általánosan elfogadott igazságot. Ez általában egyben azt is jelentette, hogy az emberek kénytelenek voltak új, gyökerestül megváltozott módon felfogni helyzetüket. Ilyen volt például, amikor a csillagászok, Kopernikusszal és Galileivel az élen, azt állították, hogy a Föld, az emberek lakhelye, nem a világmindenség középpontja, és így volt ez akkor is, amikor Darwin bizonyítékokat hozott fel arra, hogy az emberiség a majmokból fejlődött ki. Nem kevésbé felzaklató volt az a gondolat, hogy mindez a természet törvényei alapján ment végbe, melyeknek eredetileg eszük ágában sem volt pont embereket alkotni.
Nils Uddenberg
-
Történelmileg nem volt régen, amikor keresztény papok máglyán égettek embereket, ha azok nem hitték, hogy a bor vérré válik, ha egy pap imádkozik felette, és hogy a Föld a világegyetem mozdíthatatlan középpontja (...) - ha még mindig a papok vezetnék az egykor keresztény világot, mitől lenne másképp?
A. C. Grayling
-
Persze, rengeteg ember hisz Istenben. Azt is sokan elhitték, hogy a Föld lapos.
Jodi Lynn Picoult
-
Mind a tudomány, mind a vallás Istenbe vetett hitet kíván. A hívők számára Isten van a kezdetben, a fizikusoknak pedig Õ van minden megfontolás végén. Az előbbiek számára Isten a bázis, az utóbbiaknak a világ minden megfigyelésének a koronája.
Max Planck
-
Nem tudom (...), hívő emberek hogyan képesek elhessegetni azt a problémát, hogy a vallásukon kívül számos másik létezik, melyek ellentmondanak egymásnak. Hogy van az, hogy a jóisten a kínaiakhoz nem ért rá elmenni? Ez az egészet megtorpedózza. A kereszténység addig mûködött, míg zárt volt a világ.
-
Mi volna a föld ember nélkül, aki arra hivatott, hogy lássa, szeresse, felmérje és megismerje? (...) Akárcsak a föld, a világmindenség is csak az ember által vált érdekfeszítő valósággá. Másként vad erők meddő vergődése volna, másként, vagyis az ember lelke nélkül... a világmindenség valamennyi napjának nem lehet más rendeltetése, csak az, hogy melegítse az ember testét, amelyben az értelem isteni magva lakozik. Az ember a központja a világmindenségnek, mert az anyag csak az emberben jutott saját énjének tudatára, csak benne jutott el önmaga megismeréséhez... az ember - az Isten!
Liviu Rebreanu
-
Akik hisznek Istenben, azt gondolják, hogy Isten helyezte az embereket a Földre, mert azt gondolják, hogy az emberek a legkülönb létezők, holott az ember is csak egy állat, és tovább fog fejlődni egy másik állattá, ami sokkal okosabb lesz, és becsukja az embereket egy állatkertbe, úgy, ahogy mi csukjuk állatkertbe a csimpánzokat és a gorillákat. Vagy az emberek megkapnak egy betegséget, és kihalnak, vagy olyan sok szennyezést okoznak, hogy megölik vele magukat, és csak rovarok lesznek a Földön, és akkor ők lesznek a legkülönb létezők.
-
Sok baj származik a Földön abból, hogy megmondják az embereknek, mit gondoljanak, ők pedig el is fogadják ezt.
Ann Druyan
-
Õsidők óta küzdenek az emberek azért a meggyőződésért, hitért vagy illúzióért, hogy ahol ők vannak, ott van a világ közepe. Vagy akár azért, hogy ők maguk alkotják a világmindenség közepét. Ez az illúzió, ez a hit, ez a meggyőződés évezredeken át védte az embereket a félelem ellen, hogy az ismeretlen és veszélyes világban kell élniük.
Hankiss Elemér
-
A vallást a közönséges ember igaznak, a bölcs hamisnak, az uralkodó pedig hasznosnak véli.
Lucius Annaeus Seneca