Amikor Darwin elképzeléseit előterjesztette, a genetika, mikrobiológia és a biokémia tudománya még nem létezett. Ha ezeket a tudományokat már Darwin előtt is felfedezték volna, akkor ő maga is könnyedén belátta volna, hogy elmélete teljesen tudománytalan, és a továbbiakban meg sem kísérelt volna ilyen alaptalan kijelentésekkel előállni. A fajokat meghatározó információ már ott van a génekben, és teljesen lehetetlen, hogy a természetes kiválasztódás során, a gének megváltozásával jöjjenek létre új fajok.

Kapcsolódó idézetek

1. Kezdetben vala az egyszerûség. Már azt is eléggé nehéz megmagyarázni, hogy egy egyszerû világegyetem hogyan keletkezett. Talán abban mindannyian egyetértünk, hogy még nehezebb volna megmagyarázni a teljesen összehangolt, bonyolult rendszer - az élet - vagy egy életet teremteni képes lény hirtelen megjelenését. Darwin elmélete a természetes szelekció révén megvalósuló evolúcióról azért kielégítő, mert olyan utat mutat, amelyen az egyszerû az idők során összetetté alakulhat, megmutatja, hogy rendezetlen atomok hogyan csoportosulhattak egyre bonyolultabb rendszerbe, míg végül létrejött az ember. Darwin megoldást kínál - mégpedig mindeddig az egyetlen ésszerût - létünk mélységes problémájára. Richard Dawkins
2. A modern tudományos felfedezések azt bizonyítják, hogy az elterjedt hit, mely szerint a darwinizmusnak köze lenne a tudományhoz, igencsak hibás. A tudományos bizonyítékok teljes mértékben cáfolják a darwinizmust, és azt fedik fel, hogy létezésünk forrása nem az evolúció, hanem a teremtés.
3. Annak valószínûsége, hogy az élet élettelen anyagból kialakuljon, egy, viszonyítva egy olyan számhoz, amelyben negyvenezer nulla van. Elég nagy szám ahhoz, hogy maga alá temesse Darwint az egész evolúciós elmélettel együtt. Nem volt ősleves, sem ezen a bolygón, sem másikon, és ha az élet nem véletlenül jött létre, akkor céltudatos intelligencia van mögötte.
4. Istennek természetesen lehetett valamilyen számunkra ismeretlen indoka arra, hogy az élet és az értelmes élet kifejlődését egy olyan jellegû folyamatra "bízza rá", mint a darwini értelemben vett evolúció. De amit mi egy mindenható, mindentudó és erkölcsileg tökéletes lény indokairól át tudunk gondolni, az arra mutat, hogy egy ilyen lénynek plauzibilis indokai lennének arra, hogy ne ezt tegye, hogy vagy a speciális teremtés, vagy pedig egy céljainak sokkal inkább megfelelő, az általunk ismerttől egészen eltérő jellegû evolúciós folyamat mellett döntsön, amikor élőlényeket akart létrehozni. Ezért - ha nem is az evolúció puszta tényéből, de az evolúció bizonyos általános sajátosságaiból - indokoltan és nagy valószínûséggel következtethetünk arra, hogy nincs ilyen lény. Szalai Miklós
5. A tudomány kijelentési területének megvannak a maga határai, amit sajnos gyakran figyelmen kívül hagynak. A megismerés és a magyarázat lehetőségei csak addig terjednek, ameddig a materiális világ folyamatai mérhetők. Ahol azonban ezeket már sem megmérni, sem számokban kifejezni nem lehet, ott ezek a tudományok számokban már semmit sem tudnak megmagyarázni. Ezért a természettudomány nem lépheti át a számára kiszabott határokat, mert különben megszûnik tudomány lenni, és puszta spekulációvá lesz. Ezért a világ eredetével vagy végével kapcsolatban a tudományok nem jelentenek információs forrásokat. A halál falán túli kérdésekről sem adhat felvilágosítást semmiféle tudomány.
6. Olykor-olykor előfordult, hogy a valamelyik tudományág komolyan megkérdőjelezte az általánosan elfogadott igazságot. Ez általában egyben azt is jelentette, hogy az emberek kénytelenek voltak új, gyökerestül megváltozott módon felfogni helyzetüket. Ilyen volt például, amikor a csillagászok, Kopernikusszal és Galileivel az élen, azt állították, hogy a Föld, az emberek lakhelye, nem a világmindenség középpontja, és így volt ez akkor is, amikor Darwin bizonyítékokat hozott fel arra, hogy az emberiség a majmokból fejlődött ki. Nem kevésbé felzaklató volt az a gondolat, hogy mindez a természet törvényei alapján ment végbe, melyeknek eredetileg eszük ágában sem volt pont embereket alkotni. Nils Uddenberg
7. A vírusok már az élet kezdete óta keverik a géneket. Darwin még családfa formájában értelmezte az élet evolúcióját, de ma már inkább úgy tûnik - a tengeri mikrobák és vírusaik között mindenesetre -, hogy inkább hasonlít egy nyüzsgő piacra, ahol vírusok hozzák és viszik a géneket gazdasejtjeik között. Carl Zimmer
8. A kihalás csupán lehatárolta a csoportokat, de semmi esetre sem az hozta létre őket. Ha ugyanis hirtelen újra felbukkanna a Földön valaha élt összes forma, akkor annak ellenére, hogy a csoportok meghatározását lehetetlen volna megadni, mégis lehetséges volna egyfajta természetes osztályozás, vagy legalábbis természetes elrendezés. Charles Darwin
9. A gének lehetőségek. Információk. Domináns módon ránk kényszeríthetnek dolgokat, vagy lehetőségeket kínálhatnak föl. Mindenekelőtt azonban: tervek. A gének semmire sem képesek, amíg el nem olvassák és fel nem használják őket. Néhány tervvel ezek közül nem tudunk mit kezdeni - ezek arról döntenek, hogy emberek legyünk-e vagy baktériumok. Mások hosszú ideig lappanghatnak (mint az öregségi foltok), megint másokkal rendelkezhetünk ugyan, például nagy mellel, mégsem válnak valósággá. Az egyik embernek szerencséje van, a másiknak nem.
10. Ahhoz, hogy a vallás elfogadható legyen a tudomány számára, fontos megvizsgálni annak a hipotézisét, hogy a természetben egy Intelligencia mûködik. Az intelligens Isten melletti bizonyítékokról szóló vita olyan régi, mint maga a filozófia. A tervezettségre alapozó érv bár közhelyszerû, soha nem sikerült igazán megcáfolni azt. Ellenkezőleg, ahogy egyre többet ismerünk meg a világból, annak a valószínûsége, hogy az véletlenszerû folyamatok révén jött létre, egyre távolabbi, olyannyira, hogy kevés tudományos gondolkodó állna ki ma egy ateista hozzáállás mellett. Arthur Compton