Apránként halunk meg, aki szeretett bennünket és elmegy, az mind elvisz belőlünk egy darabot.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha szeretünk valamit, minden elveszett darabjával magunkból is elvesztünk egy kicsit.
2. Valahányszor ölünk, egy darab belőlünk is elpusztul. Christopher Paolini
3. Mire megöregszünk, sok embert elveszítünk azok közül, akiket szerettünk.
4. Aki elment, kicsit mindig meghal azoknak, akiket hátrahagyott. Bozzay Margit
5. A szeretett személy távozása nemcsak a saját elmúlásunkra világít rá, de eltávozik vele egy részünk is, magunkból is elveszítünk valamit.
6. Néha ez is szerelem: ha engedjük elmenni azokat, akiket szeretünk.
7. Egy nap minden emlékké válik, és meghalunk. Jón Kalman Stefánsson
8. Naponként meghalunk, mert naponként elvész életünk bizonyos része s még akkor is, midőn növekszünk, fogy az élet. Magát azt a napot is, melyet töltünk, a halállal osztjuk meg. Lucius Annaeus Seneca
9. Egy közeli szerettünk halála olyasmi (...), amit csak lassan, részletenként tudunk elfogadni. Murakami Rjú
10. Akárhogy szeretünk is valakit, csak teher az, ha meghalt; sőt, minél jobban ragaszkodtunk hozzá, annál jobban szeretnénk megszabadulni tőle. Émile Zola