Átkoznám a sorsom, De nincs benne nyereség; Ráadásul gondom Tán nagyobbra nőne még. Mert a sors goromba, S ki őt káromolja, Jobban érzi vesszejét.

Kapcsolódó idézetek

1. Hiszem, hogy a sorsom sajnálja a sorsát.
2. Dolgunkban, sorsunkban vagyunk különbözők, Ezek szomorkodók, amazok nevetők. Az egyiknek sorsa hajsza, szomorúság, A másiknak élte vidámság, gazdagság.
3. A sors (...) nem végtelenbe nyúló kötél. Inkább gumiszalag. Minél nagyobb erővel törtet előre az ember, annál kegyetlenebbül rántja vissza a kiindulóponthoz. Thomas Keneally
4. Van, akivel a sors igazságtalan, Vagyis a helyzete kilátástalan, De aki minden esélyt megkapott Ne követeljen mindig új lapot. Depresszió
5. Aki fölfelé él, azt a bajok, nehézségek, küzdelmek erősítik. Aki lefelé él, azt ugyanezek gyengítik, és előbb-utóbb szétmorzsolják. Müller Péter
6. Könnyû elfogadni a sorsot, ha neked kedvez. Amikor nem, akkor nevezd igazságtalanságnak, árulásnak vagy egyszerûen szerencsétlenségnek. Joseph Heller
7. Kegyetlen dolog a sors (...). Széttépi az embereket, összetöri a szíveket, fájdalmat okoz az ártatlanoknak. Ugyanezt teszi az idő: cafatokra marcangolja szét az embereket, míg már túl erőtlenek ahhoz is, hogy képesek legyenek felegyenesedni, hogy felálljanak és éljenek.
8. Nem akarok többé olyat, amit nehezen lehet megszerezni: a sors nem akarja, hogy megszerezzem, különben könnyen adná. Füst Milán
9. A sorsom ellen, Mely bajba ránt minduntalan, Gyenge vagyok és tehetetlen. Francois Villon
10. Fáj, ami nincs és fájó, ami van. Nincs más, mint a remény, ami megvigasztal a rosszban: eljön majd a halál, balsorsom nem örök. Publius Naso Ovidius