Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az a benyomásom, hogy mostanra ugyanolyan helyzet állt elő, mint annak idején, feudális korban, amikor a jobbágyságnak megtiltották, hogy megtanuljon írni-olvasni. Ha ugyanis az írástudók száma emelkedett, akkor a nagyurak kevésbé tudták átverni a jobbágyokat, akikkel korábban bármilyen szöveg alá odaikszeltették a nevüket, miközben a jog már régóta papíralapon mûködött. Ma már a legtöbb ember racionális szempontból írástudó, ugyanakkor emocionális szempontból rengeteg az írástudatlan.

Csernus Imre
🐶 Kutya 🔮 Jövőkép
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Az írás feltalálása éppen feledést fog oltani azok lelkébe, akik megtanulják, mert nem gyakorolják emlékező tehetségüket - az írásban bizakodva ugyanis kívülről, idegen jelek segítségével, nem pedig belülről, a maguk erejéből fognak visszaemlékezni... A tudásnak is csak a látszatát, nem pedig valóságát nyújtod tanítványaidnak, mert sok mindenről hallva igazi tanítás nélkül azt hiszik majd, hogy sokat tudnak, pedig a valóságban általában tudatlanok és nehéz felfogásúak, hiszen bölcsek helyett látszólagos bölcsek lettek. Szókratész
  2. A férfiak mindig előnyben voltak velünk szemben, elmondhatták a maguk történetét, magasabb rendû neveltetésben részesültek; a toll is az ő kezükben volt. Nem ismerem el, hogy a könyvek bármit is bizonyítanak. Jane Austen
  3. Bár nem szoktunk így gondolni az írásra, valójában az is egyfajta technológia, vagyis az írástudó ember olyasvalaki, akinek gondolkodásmódját a technológia közvetíti. Amint megtanultunk folyékonyan olvasni, kognitív kiborgokká váltunk, és ez jelentős következményekkel járt. Ted Chiang
  4. Az írás: tananyag; a nyelv nem az. Az írás társadalmilag szabályozott dolog, mint az öltözködés: van benne egy csomó önkényes, hagyományos, logikailag nem indokolható elem. Nádasdy Ádám
  5. Annyira hozzászoktunk a látható nyelvhez, az íráshoz, hogy nélküle el sem tudjuk képzelni a világot. Pedig a használata nagyon korlátozott, nehéz megtanulni, és kevesen tanulják meg igazán jól, falakat épít az emberek között, kirekeszti azokat, akiknek az agya az olvasástól különböző mûveletekre alkalmasabb, behatárolja a szellemi életünket, fejlődési és érési lehetőségeinket. Sigrídur Hagalín Björnsdóttir
  6. Ha azt képzeljük magunkról mi, kifinomult írástudók, hogy fontos részei vagyunk a világegyetemnek, semmivel sem vagyunk jobbak a babonás írástudatlanoknál. Eszmékkel nem lehet megváltoztatni a világot. Az üresfejû ember kevésbé hajlik a tévedésre, azt teszi, amit mások is tesznek, nem zavar senkit. Umberto Eco
  7. Kulturálisan domináns az a tanár, akit megbecsülnek, jól fizetik, legalább az orvosi kaszttal azonos szinten élő, nagy szaktudású ember, aki anyagilag is megengedheti magának a nagy könyvtárat, a jó számítógépet, a nyelvek tanulását, a nagy utazásokat. Ha ilyen lenne a tanárok helyzete, akkor a legkiválóbb fiatalok mennének tanárnak, mert ez sikerpálya lenne. Ma ügyvédnek, bankárnak, médiaszereplőnek érdemes menni, aki tanárságra adja a fejét, azzal már eleve valami baj van. Csányi Vilmos
  8. Ó, régi boldog idők, midőn a népek még így beszéltek: "Uralkodni akarok - más népek fölött!" Mert, barátaim: a dolgok rendje az, hogy uralkodjék a legjobb, a legjobb pedig uralkodni is akar! Ahol pedig más tanítás járja, ott - hiányzik a legjobb. Friedrich Nietzsche
  9. Az iskola feudális társadalmában (...) a rangsor korán rögzül. Az ember megváltoztathatja a hajviseletét, megváltoztathatja a ruháit, megteheti, hogy miután megtanulta a leckét, nem ír jambikus pentameterben dolgozatot Julius Caesarról, vagy ha mégis, nem mondja el senkinek. Leteheti a szemüvegét és átállhat kontaktlencsére, vagy kompenzálhatja eszességét azzal, hogy nem ír házi feladatot. Sőt, nőhet az osztályban minden fiú húsz centit is, (...) a lényeg akkor sem változik: az ember ugyanaz a csúf különc marad, aki mindig is volt. Karen Joy Fowler
  10. Az új hatalom képviselői, mind a katonaiak, mind a polgáriak, többségükben nem értették az országot, és ügyetlenül bántak a néppel; önmagukban jelentéktelenek voltak, de minden lépésükön érezni lehetett, hogy egy nagy gépezet apró részei, s mindegyikük mögött hosszú sorokban és számtalan lépcsőzetben ott állnak a hatalmasabb emberek és a nagyobb intézmények. Ez adott nekik olyan tekintélyt, amely messze túlhaladta személyiségüket - s olyan mágikus befolyást, amelynek mindenki behódolt. Ivo Andric
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat