Annyira hozzászoktunk a látható nyelvhez, az íráshoz, hogy nélküle el sem tudjuk képzelni a világot. Pedig a használata nagyon korlátozott, nehéz megtanulni, és kevesen tanulják meg igazán jól, falakat épít az emberek között, kirekeszti azokat, akiknek az agya az olvasástól különböző mûveletekre alkalmasabb, behatárolja a szellemi életünket, fejlődési és érési lehetőségeinket.

Kapcsolódó idézetek

1. Az írás nem csak írás. Vallás, fogalomrendszer. Ahhoz pedig, hogy kitörjünk egy berögzült fogalomvilágból, a gondolkodás alapvető, belülről jövő megváltozása szükséges. Hirtelen megvilágosodás vagy ébredés. Nevezhetjük vallási tapasztalásnak is. Vagy az emberi agy átprogramozásának. Sigrídur Hagalín Björnsdóttir
2. Az írás nem csupán írás, a normális, olvasó emberi agy belső kapcsolódásait ahhoz az íráshoz igazítja, amelyet elsajátít. A föld lakóinak mintegy harmada, két és fél milliárd ember a latin ábécét használja. Ez a legerőteljesebb kifejezésmód, amit az ember valaha megtanult. Sigrídur Hagalín Björnsdóttir
3. A nyelv kialakulása egyben korlátja is a gondolkodásnak, mert az adott nyelv jelentősen befolyásolja az elgondolható gondolatok természetét. Csányi Vilmos
4. Az írás: tananyag; a nyelv nem az. Az írás társadalmilag szabályozott dolog, mint az öltözködés: van benne egy csomó önkényes, hagyományos, logikailag nem indokolható elem. Nádasdy Ádám
5. Kell egy kis flúg az íróvá váláshoz, mert olyan világokat kell elképzelnünk, amelyek nincsenek. Hangokat hallunk, elhihetünk valamit, megtesszük mindazt, amiről gyerekkorunkban azt mondták nekünk, hogy nem szabad. Vagy pedig azt mondták, hogy válasszuk külön a valóságot meg azokat a dolgokat. A felnőttek jobbára így reagálnak: "Persze, van egy láthatatlan barátod, ez aranyos, majd kinövöd." Csakhogy az írók nem növik ki. Stephen King
6. A szellemi személyazonossága minden "kimûvelt emberfőnek" magába foglalja mindazok gondolatait, kiktől olvasott valaha. Egyik legnagyobb varázslat, melynek révén a gondolkodó ember egyszerre több helyen lehet, megsokszorozhatja önmagát - az a nyomtatott írás, a könyv. Sok millió ember mégsem olvas könyvet, ez a kor egyik jellemző, aggasztó tünete, mikor mindennapjaink "berendezési tárgya" már a könyv. Legfeljebb újságot olvas, levelet, van aki csupán étlapot. Pedig nincs láthatatlanabb, hatékonyabb, biztosabban halmozó "egyetemünk" - világegyetemünk - az olvasásnál. Lassan halmozza fel emberi véglegességünk. Lászlóffy Aladár
7. Csakis akkora a mi világunk, amekkorát belőle az agyunkkal látunk. Hinnünk kell a szemünknek, de gondolatban ennél is többre vagyunk képesek. És nem vagyunk egyformák. Agyvelőnk súlya sem azonos, gondolataink fajsúlya is más és más kell, hogy legyen. Tar Károly
8. Nem tudok képernyővel írni. (...) Látnom kell papíron. Ez valahogy megszilárdítja a szavakat. Állandónak tûnik, mintha mindennek, amit írok, súlya lenne. Lehorgonyoz, letisztázza a gondolataimat, és arra késztet, hogy ne köntörfalazzak. R. F. Kuang
9. Erőfeszítést kíván, hogy megértsük és önmagunkra vonatkoztassuk mindazt, amit rossznak és megvetendőnek tartunk, mert szívesen kikerüljük az ezzel való szembesülést. Ha nem tesszük meg, nem csinálunk mást, mint elbújunk azon mesterséges határok mögött, amelyek köztünk és a külvilágban ellenségként megtapasztalt eszmék és emberek között húzódnak. Ewoud Kieft
10. Abban a világban élünk, amit kitalálunk magunknak. Meghatározzuk, mi jó, mi nem, jelentéstérképeket rajzolunk. Aztán egész életünkben azzal küzdünk, amit kifundáltunk magunknak. A gond az, hogy mindenkinek megvan a maga verziója, ezért olyan nehéz az embereknek szót érteniük egymással. Olga Tokarczuk