Az a félelmetes, hogy az ember irigy. Lényegénél fogva az... azt hiszem, az irigység a létért való ösztönös harc egyik eleme. Benne rejlik a génekben.

Kapcsolódó idézetek

1. Az irigység az emberi természetben rejlik: mégis bûn ez és egyben szerencsétlenség. Arthur Schopenhauer
2. Az irigység természetünknek az az alantas vonása, melynek révén epekedve és búslakodva tekintünk arra, amit másokban boldogságnak vélünk.
3. Ó, irigység, te számtalan gonoszság gyökere s az erények ölő férge! Minden más bûnnel (...) jár valami kellemes is, de az irigységgel semmi egyéb, mint kedvetlenség, harag és dühöngés. Miguel de Cervantes
4. Az irigység, csakúgy mint a harag vagy a gyûlölet, önmagába visszaforduló, negatív érzelem. Azaz arra nézve fájó és káros, aki érzi.
5. Az irigység a leghiábavalóbb érzelem. Az ember időnként irigyel valakit amiatt, amit az illetőről feltételez, de ilyenkor valójában csak egy nem létező valóság miatt támadt fel benne ez az érzés.
6. Az irigység és a féltékenység annak számára is abszurd, aki érzi, mivel - hacsak nem vetemedik erőszakhoz - ő maga az egyetlen áldozata. Az ingerültsége nem akadályozza meg azokat, akikre irigy, hogy további sikereket, vagyont, elismerést élvezzenek. Matthieu Ricard
7. Az irigység az egyetlen olyan tulajdonság, ami nem szûnik meg soha. El lehet nyomni, el lehet titkolni, még magunk előtt is elrejthetjük. De attól még ott van. És ha egyszer jött, az jönni fog többször is. Leiner Laura
8. Az irigység a legtermészetesebb, egyben a legegyetemesebb érzés: még a szentek is irigykednek egymásra. Emil M. Cioran
9. Az emberek olyan lények, akik irigylik mások életét, és sajnálkoznak is rajta, ha mások nem olyan életet választottak maguknak, mint amilyet ők élnek. Genki Kawamura
10. Szörnyû dolog a féltékenység. (...) Ha az ember gyalázatosan érzi magát, irigyli mások boldogságát. Graham Greene