Az Antikrisztus napjai ezek. Csillog a világ szörnyû arany-szennye. Röhögő senkik, balkörmû gazok Szállnak mennybe.

Kapcsolódó idézetek

1. Rút a világ, fekete. Vak gyûlölettől fekete. Vak, mint az emberek szeme: az égig sem látnak vele. Pedig az égből lefele porzik már Isten szekere! Wass Albert
2. A Hajnal nem ragyogó, Az Éj fehéren lebben, Az Isten nem jóságos, Az Ördög nem kegyetlen. Ady Endre
3. Ez a legújabb kor, de sötétebb, mint régen, Gyilkos hajsza dúl földön és égen, Démonok járják őrült táncukat, Álszentek ígérnek boldogabb napokat.
4. A mennyország szomorú. Krasznahorkai László
5. Fellapozom a levegőt, hogy olvassak a csillagokban: aranybetûiben hunyorog végzetem. Kihunyok, mint aki itt se voltam. Keszei István
6. Valahol pásztortüzek gyúlnak, És a lángok az égbe nyúlnak, A feledés homálya lassan elmossa a múltat!
7. A pokol tekintetekkel van kicsempézve. Simon Márton
8. Irigység, átok és félelem szomorú tükréből mosolyog az uralkodó fensége - könnyek, szitkok és kétségbeesett jajok szörnyû lakomáin dőzsölnek a dicsőített boldogok, ezektől megrészegednek és úgy támolyognak át az örökkévalóságba, Isten trónja elé. Friedrich Schiller
9. Van úgy, hogy a világ összes istenei egyszerre, egy napon adják ki a haragjukat, olyankor eső és jég és villámnyilak zúdulnak alá az égből, és a levelek sem maradnak meg az ágon. A következő napon meg már semmi se moccan. Kimerült a világ. Kätlin Kaldmaa
10. Végleg enyész a sötétség, szívek lángja belobban, új kor hív, s a remény csillan a fény aranyán. Ara Rauch