Az apákra nem jellemző, hogy savanyúságot kívánnak fagylalttal, vagy hogy minden reggel hányingerre ébrednek, mint a kismamák, de az érzelmi, fizikai és hormonális ingadozás ugyanúgy végigkíséri a terhesség szakaszait náluk is.

Kapcsolódó idézetek

1. Pusztán az a tény is gyakran stresszel egy nőt, hogy várandós. Nem csak érzelmileg kell alkalmazkodnia az anyává válás gondolatához, beleértve a kisbaba gondozásával járó kihívásokat, hanem a hormonális változások következtében fellépő rosszullétekkel, hangulatingadozásokkal és a fáradtságra való hajlammal is meg kell birkóznia. Sok pihenésre és érzelmi támogatásra van szüksége.
2. Az apaság és az anyaság nem egyszerûen tett. Nem pusztán testi, hanem lelki természetû feladatot jelent. Erdő Péter
3. A szülőség megélése még mindig ki van sajátítva, még mindig a nőkhöz kapcsolja mindenki. Szerintem nagyon fontos, hogy tudjuk, hogy az apukáknak milyen érzelmi feldolgozást igényel, ők hogyan élik meg az apaságot.
4. Nem csak a szélsőségesen nárcisztikus szülők élhetnek meg irigységet a gyerekükkel szemben. (...) A férfi gyermeke születése után rémülten érzékeli, hogy partnere figyelme elterelődött róla, és a csecsemő felé fordult. Ez egy teljesen normális, átmeneti jelenség, ám ha az apa személyisége nem elég érett, és nem érti igazán, hogy ez az időszak miről szól, akkor úgy érezheti, "kiütötték a nyeregből". Ez nemritkán hosszabb távon is rivalizáló viszonyt alakíthat ki a gyerekével, mert a féltékenysége valamiféle általános ellenérzésbe és irigységbe fordul. Az ilyen apa (aki gyakran saját magának sem ismeri be valódi indítékait) azt érzékelteti, hogy a gyerek egy kicsit defektes, nem elég ügyes, nem elég vagány, nem elég "fiús". Úgy tesz, mintha azért piszkálná, gyötörné folyton, hogy az "életre nevelje", és egy karakán, férfias férfi váljék belőle, valójában azonban azt kívánja bebizonyítani, hogy egy kis életképtelen szerencsétlen, míg ő, a papa király.
5. Egy nő a fogantatás pillanatától tudja, hogy anya lesz, mert felkészül, és ezért megváltozik a teste. Tudja, hogy van benne valaki. A férfiak akkor lesznek apák, amikor először találkoznak a gyerekükkel.
6. Az apáknak, és persze mindkét szülőnek fogalma sincs arról, mekkora a felelőssége. Boldoggá, kiegyensúlyozottá, de könnyen pokollá is tehetik a gyerekük életét.
7. A mai csecsemők sokkal nyugtalanabbak, több velük a gond, mint nagyanyáink korában. Ennek legfőbb oka a rohanó életforma, amiben élünk, és amit próbálunk a csecsemőre is ráerőltetni. A problémák gyakran már a baba megszületése előtt jelentkeznek: a terhesség előrehaladtával egyre több pihenésre, lassuló életmódra lenne szükség, ezt azonban a várandósok többsége nem tartja be. Vida Ágnes
8. A régebbi apa egy sokkal jobban kategorizálható apa, konkrét szerepekkel. Mondhatjuk úgy, hogy akkoriban sokkal kevésbé voltak fluidak a szerepek. A kenyérkereső apa és a gyereknevelő anya egyértelmûbb elvárásokat fogalmazott meg. Mostanában pedig bekerülőben van ebbe a régimódi gondolkodásba az, hogy a két szülőnek közösen kellene vállalnia a terheket - ez már alapból káoszt okozhat egy emberben. Egyszerûen nem épült még ki a rendszer arra, hogy akár az édesanyák, akár az édesapák egyszerre tudják kezelni a sztereotipikus és a 21. század diktálta szerepeiket is.
9. A házasság nem könnyû. Sok munkát igényel. Ha pedig még a gyerekek is belépnek a képbe, egy teljesen új mérkőzés veszi kezdetét. A feladat tehát nem más, mint hogy elnavigálj az életed ezen új szakaszában, az apaságban, úgy, hogy megőrzöd a házasságodat és a józan eszedet is.
10. Amikor megszületik a gyermek, akkor nyilván apává és anyává válik a férfi és a nő. Viszont utána is oda kell figyelni arra, hogy férfiként és nőként is egy pár maradjanak, ne csak szülőként funkcionáljanak.