Az élet lényegének megértéséhez a populációra, nem pedig az egyedekre kell fókuszálni. Az élet egy evolúciós jelenség, és az evolúció nem az egyénekre, hanem a populációkra hat. Az egyedek csak megszületnek és meghalnak. Ha az egyénre fókuszálsz, lemaradsz az élet legfontosabb jelenségeiről.

Kapcsolódó idézetek

1. Az evolúció elve körülbelül annyira központi szervező aspektusa a biológiának, mint amennyire az energiamegmaradás a fizikának. (...) Ha van egy központi elv, amihez ráadásul nem kell sok, (...) hogy mûködjön, csak környezet és öröklődés és változékonyság, akkor nemhogy nem az van, hogy ráerőltetjük, hanem kivonni nem tudjuk a biológiát ennek a hatása alól. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy milyen az óceán víz nélkül: az nem óceán. Ha szaporodóképes, változékony entitások egy változó környezetben élnek, akkor az evolúció.
2. Az evolúció soha nem tekint előre. Nem tudja megtervezni A-ból B-be a legjobb utat. Ehelyett létező megoldásokban jelentkeznek apró változások (genetikai mutáció által), amelyek aztán elterjednek a populációban, annak függvényében, hogy mennyire segítik a szervezetek hatékonyabb reagálását az aktuális körülményekre. Jonathan Haidt
3. Ha csak az evolúció szempontjából nézzük az életet - nemcsak az emberét, hanem bármiét -, akkor az, hogy folyamatosan jönnek létre az újabb és újabb változatok, egyszerûen arra szolgál, hogy a faj a változó környezetben fönn tudjon maradni. Soha nem lesz tökéletes, de cserébe túlélőképes lesz.
4. Az élet egy ökológiai rendszer tulajdonsága, nem pedig egyetlen organizmusé vagy fajé.
5. A legfontosabb dolog az életben nem az, ami történik veled, hanem hogy hogyan reagálsz a történtekre. Az élet korántsem olyan komoly dolog, mint amilyennek az elme próbálja beállítani. Tanulj meg különbséget tenni a között, amilyennek te látod a világot, és a között, ami valóban történik egy adott pillanatban! Ne csak reagálj a veled történtekre!
6. Az élet (az emberi életet is beleértve) véletlenszerû eseményekből keletkezett; véges lények vagyunk; és bármennyire is szeretnénk, önmagunkon kívül senki másra nem számíthatunk, senki sem véd meg bennünket vagy bírálja el a viselkedésünket, senki más nem ad értelmes életcélt. Nincs predesztináció, mi döntünk arról, hogyan éljük a lehető legboldogabb, legteljesebb és legértelmesebb életet. Irvin David Yalom
7. Az élet erő, energia. Sohasem tûnik el egészen, még a halállal sem, csak átvándorol az egyik létezőből a másikba. Egy virág meghalhat, de egy tucatnyi ugyanolyan szökken szárba körülötte. Egy folyó kiszárad, a halak elpusztulnak, a Föld túlsó oldalán viszont megszületik egy bálna. Amikor egy ember meghal, például egy anya és a meg nem született gyermeke, az együttes életenergiájuk visszatér az univerzumnak arra a részére, ahol az összes élet elkezdődött, és újra szét lehet osztani. A mennyiség véges, folyamatosan mozgásban van, és változik. J. D. Barker
8. A laikus számára az evolúció a dinoszauruszokkal és a majom emberré válásával foglalkozik. Még a biológusok többségének is csupán történelmi dokumentum, magyarázat arra, hogy a dolgok hogyan jutottak idáig. Az evolúciót általában úgy fogják fel, mint ami megteremti azt a színteret, amelyben a viselkedés megjelenik. Valójában ez még a szereplőket is meghatározza. De, akár a vallásos álszentek, a legtöbb viselkedéskutató is beéri azzal, hogy vallja ezt a hitet, de mindennapi tevékenységében figyelmen kívül hagyja a szervező elveket. Úgy vélik, hogy az evolúció elindíthatta a dolgokat, de a világ tényleges jelenlegi mûködésében nincs szerepe. David P. Barash
9. Az érzelmek távolról sem az emberi lét csúcspontjai, hanem valójában csak az evolúció melléktermékei. Egyszerûen fogalmazva, az érzelmek a javunkra vannak. Segítették a túlélést az erdőben, de még ma is segítik az eligazodást az élet útvesztőiben. Michio Kaku
10. Az élet egy folyamat. Egy naplementét sem szabad soha ugyanúgy néznünk. Élünk, tapasztalunk és továbbmegyünk. Hogyan megyünk tovább? Csak ezt tudjuk valahogy befolyásolni.