Az Élet Szárnya itt lóg hátamon; immár nem röptet: lenyom.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ajtóban megállva végignézhetem azt, hogy hol ért véget az eddigi életem. És megtehetem, hogy nem cipelem, ami nem kell, azt nem viszem. Ismerős Arcok
2. Halálom elől - míg nem túl rámenős - elszaladhatok, és mihelyt utolér, már ott se vagyok. Eörsi István
3. Az előttem álló út semmi mással nem kecsegtet, csak azzal, hogy múltam árnyéka rám borul, amíg végül elérem a végét.
4. Az életet, ím, megjártam; Nem azt adott, amit vártam. Arany János
5. A múlt sosem lép tovább nyomtalanul. Érzéseket, benyomásokat, mosolyokat, könnyeket hagy maga után, miközben folyamatosan rángat maga felé. Borsa Brown
6. A test elragadtatott a földről; nem úgy mindaz, ami reá emlékeztet.
7. Élet, édes, nagyszerû, felejthetetlen élet! Nem távozhatsz már tőlem. Magamban őrizlek. Sose gondoltam, sose reméltem, s íme, magamban viselem. Ott heverünk óriási tenyerén, és az élet futott, futott velünk, sokan nem érkeztünk meg sehova, minden elmúlt, mindennek vége. De valami megmaradt. Nem minden lábnyomot nő be a fû, nem illan el minden sóhaj. Én maradok. És ő is marad.
8. Az élet elcsorog mellettem, nem igyekszem nap mint nap feldolgozni a tanulságait. Ami fontos, belénk épül észrevétlenül. Bodor Ádám
9. A legtöbb embernek egyetlen árnyéka van, nekem azonban kettő. A múltam folyvást ott van a sarkamban, a nap minden órájában és percében; képtelen vagyok lerázni magamról. Alexandra Bracken
10. Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.