Az előbb még szidta, mint a bokrot, most meg tessék, úgy siratja, hogy a szíve szakad bele... Istenem, de buták is vagyunk, mi nők!

Kapcsolódó idézetek

1. Azt hiszem, (...) ezek amolyan női dolgok. Néha ok nélkül sírunk. Úgy érezzük, hogy bőgnünk kell, és akkor bőgünk. Miért? Azt csak a jó ég tudja. Berkesi András
2. Nehéz a szivem, hiszen bút fogan: örömöm tán a büntetések hozzák, hogy sírva nézem majd ha boldogan sétálsz azzal, ki méltóbb lesz tehozzád. József Attila
3. Minden asszony csókja összebugyog benned S már sokszor félek, nagyon félek tőled, Mert mi nagyon összebogozódtunk S még minden szabad szálat elkeversz. Ó, mi akkor is kívánjuk egymást, Mikor énrajtam szörnyû kövek vannak És te könnyû felhőkön heversz! József Attila
4. Csodálatos, hogy ti, nők, mihelyt férjhez mentek, azonnal elvesztitek nőiességteket, és ronda férfi magatartást vesztek fel. Sőt, rosszabbak vagytok még a férfiaknál is! Cao Hszüe-csin
5. Tényleg nevetséges, hogy mennyire javíthatatlanok vagyunk, mi nők. Képesek vagyunk az ép eszünket háttérbe szorítani, és hagyni, hogy sodorjanak az érzelmeink.
6. Sírok én is, siratgatom Boldogságom; hiába, Nem fog az már újra nyílni, Mint a jázmin virága. Ha látnátok, mikor könnyem Az arcomon lepereg, Tudom, hogy megsajnálnátok, Gonosz nyelvû emberek. Ady Endre
7. Elképesztő az emberi szív, egy szótag megrendítheti, mint a megrázott fát. Emily Dickinson
8. Én annyit sírtam már, ó, de unom! Kimarta szívem a könny, Mint vén, erezett, rossz régi rezet Zöld rozsda, lusta közöny. Karinthy Frigyes
9. És nem hasonlítlak angyalokhoz: asszony vagy, nő vagy, ezért áldalak, mert úgy szorítsz forrón, sírva, magadhoz, hogy embernél több leszek általad. Váci Mihály
10. Nagyon fáj, ha valaki barátságot színlel, azután pedig úgy bánik az emberrel, mint egy kutyával. A szívem mélyén tudtam: én teszem lehetővé, hogy (...) így sértegessen, de ez még nem jelenti azt, hogy meg is érdemeltem.