Minden asszony csókja összebugyog benned S már sokszor félek, nagyon félek tőled, Mert mi nagyon összebogozódtunk S még minden szabad szálat elkeversz. Ó, mi akkor is kívánjuk egymást, Mikor énrajtam szörnyû kövek vannak És te könnyû felhőkön heversz!

Kapcsolódó idézetek

1. Gyûlöllek, mar a védtelen harag, elfordulok, hogy meg ne lássalak, félek, fagyok, borzongok, engedek, fogam megkoccan, nehogy kérjelek: szeress, ölelj, megöl a szomjúság, kezdődjön újra bennünk a világ, az ősi ködben két felhőgomoly egymás felé húz, borulj rám, omolj, összecsapásunk villám, néma csók, csak te! csak én! borulók, lázadók, belőlünk szülessen a csóvás fény, mindenben te és mindig újra én! Hajnal Anna
2. Nem oldhat ki belőlem senki sem - csak üldögélek, nők mellett, riadtan és ajkukról a te szavad lesem: téged kereslek minden mozdulatban, minden percem, csókom megmérgezed - mennyit átkozlak még, hogy rád akadtam s velem így megszoktattad mérgedet! Végh György
3. Elmenni messze, magasba felrepülni, csapódni kőhöz, üvegként összetörni. Veled, mégis egyedül állni, csak állni szótlan, végleg összeforrva az életen túl, egy csókban. Kormorán
4. Szörnyüség, most mondja bárki, Hogy leánynak lenni könnyü! Útját úgy eltérdelik, Hogy nem képes elszaladni. Mint lehullott férges alma Láb előtt hever körûle A sok csalfa férfi szív: S aztán lépjen, s ne botoljon! Oh, én inkább hódolok. Vörösmarty Mihály
5. Mikor a nevem meghallod, könnybe lábad a szemed, Ahol az ég és a föld összeér, ott nevetek feletted! Szemem vértől izzik, haragomtól óvjon meg az ég, Mikor a szikrából vad tûzvihar lesz, nincsen menedék! Szeretlek gyûlölni! Gyûlöllek szeretni! Children of Distance
6. Minden nő szeret a másik karjába omlani. Ez mindig így volt, s így is marad, de manapság vigyázni kell, mert nem biztos, hogy a másik elkap. S ha elkap, nem biztos, hogy meg is tud tartani. Müller Péter
7. Távol orkán már hörögne; Iszonyú nagyot csattanva Az égbolt ketté hasadna, S hullana a kénkőzápor... Ah pokolkín-képes mámor! És én ezt mind, mind átérzem, Valahányszor rád emlékszem... Vajda János
8. Hervadsz, hervadsz Szerelem rózsája, Isten hozzád Keblem hû lyánykája! Omlik a hab, Omlik könyhullásom; Kél a szellő, S költi sóhajtásom. Kölcsey Ferenc
9. És boldogok a fellegek, Mily könnyû mind! Mind fenn lebeg! Milyen halványan lengenek! Álomraj és sóhajsereg, Ha emberszívből felremeg, Nem ily szelíd. A szív beteg. Tóth Árpád
10. Egy csók a szádra, lángoló, piros, a többi már zuhogva záporoz, betakar minden fedetlen helyet, homlokod, nyakad, szemed, füledet, s aztán, hol tested még rejti magát, a csók-zápor a ruhádon tör át, s végül csuklódra, hogy kék ereid vigyék el szerelmemet szívedig. Kuczka Péter