Ugrás a tartalomra
Az első éhségsztrájk hasonlít az első szerelemhez. Pont olyan zavarba ejtő. Később megszokja az ember, de az első alkalommal csak fájdalom, begörcsölt lábak és rémálmok várják. Mégis megéri.
Kapcsolódó idézetek
-
Az éhség a legfontosabb érzés, amit ismerünk. Az első lecke, amit megtanulunk. De az éhséget könnyen lehet csillapítani, kielégíteni. Létezik egy másik erő, egy másfajta éhség, az olthatatlan szomjúság, amit nem lehet megszüntetni. Léte ad célt létünknek, ettől vagyunk emberek. Ez az erő a szeretet.
-
Az öröm nem tarthat örökké. Elvégre, ha az öröm nem csillapodna, sosem keresnénk újra; az első étkezésünk az utolsó is volna egyben, mert sosem törne ránk ismét az éhségérzet.
Robert Wright
-
A szerelem mindenkit meghülyít. Olyan, mint a háború, az éhínség, vagy az olajszennyezés, egy idő után már nem emlékszünk, mi tett minket boldogtalanná a történelemben. Második alkalommal talán még nehezebb szembesülni a ténnyel, hogy nem szeretnek viszont, akkor már tudod, mit éreztél az első csalódáskor. Amikor először vagy szerelmes, az valami hihetetlen érzés. Másodszorra viszont, miután már összetörték a szíved, óvatosabbá válsz. Egy kicsit érzékenyebb leszel attól, hogy eldobják az érzéseidet, de mégis beleesel a csapdába újra és újra és újra...
Ian Joseph Somerhalder
-
Beleszeretni valakibe olyan, mint tengervizet inni. Az első korty még üdítő, jólesik. De utána szomjas leszel. Minél többet iszol, annál jobban szomjazol, annál inkább sóvárogsz.
-
Érzelmi éhség. Nem tudom, hogy létezik-e ennél erőteljesebb emberi szükséglet. Természetesen létezik erkölcs. Léteznek elvek. Ennél nem lehet erősebb egy nő bőrének illata, csípőjének ringása, hajának ébensége, a szájából ivott meleg bor íze... Vagy a szerelemben nincs erkölcs? Ilyenkor nem lehet tanulni a türelmet, amikor lépteket vársz, egy hangot s végtelen érintést. Megküzdhetsz az idővel, a várakozással, önmagaddal. Ez nem lehet bûn. Vele semmi sem bûn. A hiánytól viszont hasfájás kínoz.
Tisza Kata
-
Ha az ember elhagyja a városok védett és higiénikus világát és nekivág a hegyeknek, sorozatos és szakaszos átalakuláson esik át - amolyan lassú ereszkedés a nyomorba -, és minden alkalommal olyan, mintha először csinálná. Az első nap végére meglehetősen mocskos lesz; a második nap végére undorítóan mocskos; a harmadikra nem érdekli; a negyedikre elfelejti, hogy milyen az, amikor nem ilyen. Az éhség is meghatározott sémát követ. Az első este az ember epekedik a vacsorára szánt tésztáért; a másodikon epekedik, de szeretné, ha nem tészta lenne; a harmadikon nem kér tésztát, de tudja, hogy enni kell; a negyediken semmi étvágya nincs, de eszik, mert este enni kell. Nem tudom megmagyarázni, de furcsán kellemes.
Bill Bryson
-
Valami olyasmi... az idegesség, mint a szomjúság. Vagy, mintha fázik az ember, s nem tud sehol meleget találni. Vagy mint az álmatlanság. Vagy mint az éhség. Nem tudom. Néha napokra nem érzek semmit, mintha meglapulna valahol. Aztán, váratlanul, kitör.
Márai Sándor
-
Az első szerelem olyan, mint egy álmodás,
az első szerelem legfeljebb egy kézfogás,
az első szerelem mégis szebb a többinél,
az első szerelem mindhalálig elkísér.
Máté Péter
-
A magánytól való félelem időnként megbénít bennünket, és nagyon hosszú ideig fájdíthatja a szívünket. A legszélsőségesebb esetben a szeretetéhség egy idő után irányítani fogja a gondolkodásunkat, és ennek eredménye nem áll olyan távol a paranoiától.
Stephen Grosz
-
Az első szerelmek fájnak a legjobban.
Bartal Tamás