Ugrás a tartalomra
Az elszórt csillogások a félhomályban mintha valamire készülődnének, valamit ígérnének - mintha máris karácsony lenne.
Kapcsolódó idézetek
-
Tündöklik, mint a gondolat maga,
a téli éjszaka.
József Attila
-
Karácsony délután
lassan jön az alkony.
Kíváncsiság bujkál
minden gyermekarcon.
Donászy Magda
-
Cinke szeméről
foszlik az álom;
csenget a csengő:
itt a karácsony!
Sarkady Sándor
-
Intést kaptál, szólt a naptár,
világ készül karácsonyra,
(...)
Mindenféle szépre, jóra,
érzelmesre, meghatóra,
Minden múltat elfeledve,
ünneplőre kong az óra,
S embert isten megsegíti;
ő is készül, látható:
Hull a hó, hull a hó,
hull a... hull a... hull a hó.
Gábor Andor
-
Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében.
Fekete István
-
Már majdnem itt van, s alig várjuk,
Szóljanak a harangok, s ünnepeljünk,
Mert majd ha a telihold felkel,
egész csapatunk énekel,
Karácsony van!
-
Van ám nagy-nagy izgulás,
Suttogás meg pirulás,
Hogy jön-e a Mikulás.
Ragyog a hó, mint a prizma,
Ablakban a sok kis csizma,
Sokan várnak kipirulva,
Csacsogva, bízva, izgulva,
Gyere hozzánk, Mikulás!
-
A sötétség lehetősége teszi olyan ragyogóvá a nappalt.
Stephen King
-
Körülvette őket a sötétség, mintha súlytalan simogató anyag lett volna, ami melegít is, hûsít is, s amitől üde, friss a világ, akár egy frissen öntözött virágoskert nyáron, késő este.
Szilvási Lajos
-
A világnak azt kívánom:
legyen szívében karácsony!
Közeleg, ideér holnap,
szavaim már harangoznak.
Falu Tamás