Ugrás a tartalomra
Az ember gyakran hajlamos elkanászodni. Mint ahogy a kapcsolatokkal is így vagyunk. Az elején, mikor meg akarjuk szerezni a másikat, mindent megteszünk, teperünk, mint az állat. Aztán amikor már megvan, amikor már elvesszük feleségül, amikor már úgy vagyunk vele, hogy úgyis ismer, úgyis velünk marad, már nem is teszünk bele nagy energiát. Ellötyögünk takaréklángon.
Kapcsolódó idézetek
-
Egy kapcsolatban az elején minden olyan szenvedélyes. De ez a ragyogás, akárcsak a csillagé, idővel megfakul. Egy idő után elkényelmesedünk.
Samantha Vérant
-
Az emberek, azt hiszem, ott rontják el, hogy akkor házasodnak össze, amikor még tombol a szerelem közöttük, és nem értik, hogy onnan miért vezet lefelé az út. Egy kapcsolat, házasság sok munkával, belefektetett energiával jár, nem mûködik magától. Azt hiszem, a szenvedély, a tûz szinten tartása fontos, és az, hogy a másik irányába még évek múltán is érdeklődő maradj.
-
Az ember csalódik, vagy csalódottá teszik, ha szerelmet és életre szóló kapcsolatot keres. Jobb, sokkal jobb, ha az ember a pillanatot élvezi, fenékig üríti az élvezetet, aztán továbbáll.
Nora Roberts
-
Ha szeretünk valakit, elgyengülünk. Kiszolgáltatottak leszünk. Megalázhatóak. Gyakran vesztesek is. Egy szerelemben mindig az veszít többet, aki jobban szeret. A közönyös, akinek egy kapcsolat nem "vérre megy", erősebbnek tûnik... Azért is félünk szeretni, mert odaadóvá válunk, kiszolgáltatottá. Mondjuk ki: gyengévé... És, mivel a szerelem ritkán izzik mindkettőnkben egyenlő hőfokon, mindig annak a nehezebb, aki jobban szeret. Még akkor is, ha intenzívebb boldogságot él át, mint a másik. Mert utána ő lesz a boldogtalanabb.
Müller Péter
-
A kapcsolatok csak a legritkább esetben érnek véget azért, mert hirtelen már nincs bennük élet. Inkább lassan hervadnak el, vagy azért, mert az emberek nem értik, mennyi, illetve milyen karbantartás, idő, munka, szeretet és törődés kell hozzájuk, vagy pedig azért, mert túlságosan lusták, esetleg túlságosan gyávák mindezt megpróbálni.
-
Kezdetben az ember nem veszi észre, hogy valaki másnak az alávetettjévé válik. Találkozik valakivel, és egy lesz vele, összeolvad az ízlésük és a személyiségük, mígnem azt érzi, hogy együtt legyőzhetetlenek. Kezdi kerülni a nézeteltéréseket, s közben a személyisége lassacskán feloldódik abban a törekvésben, hogy a másik kedvében járjon. Elvész a másikban.
-
A férfiak többsége már csak ilyen. Amikor tudják, hogy egy nő halálosan szerelmes beléjük, s bármire képes értük, akkor könnyen veszik. Elfelejtik, hogy egy kapcsolatot ápolni kell, mert ha a sorsára hagyják, akkor a legjobb is elromlik. Amikor pedig a nő belefárad az elhanyagoltságba, abba, hogy nem kap viszonzást semmiért, és keres magának valaki mást, vagy kiszáll a viszonyból, akkor a férfi hirtelen észbe kap, s előveszi minden tudományát, amit hódítás címszó alatt őrizget a tudatában. Csakhogy akkor már többnyire késő.
-
Akár úgy is gondolhatunk a párkapcsolatunkra, mint egy külön életet élő lényre: ha nem gondozzuk, megbetegszik, erőtlenné válik, pusztulásnak indul. Ám ha odafigyelünk rá, időt és energiát fordítunk a megtartására, akkor csodásan virulni fog. Hatással vagyunk a minőségére és az időre, amíg az életünk része marad.
-
Neked meg kellett nősülnöd. (...) Ez annak a rendje, módja. Van, aki megnősül, van, aki nem. Én már akkor megtettem, amikor még sokkal fiatalabb voltam nálad. Nem is kárhoztatlak érte. Nem tehetsz róla, hogy éppen olyan házasuló fajtájú vagy, mint én. Ez egész természetes dolog, olyan, mint a vadorzás vagy az ivás, vagy mint a kavargás a gyomorban. Az ember nem segíthet rajta, ez az egész. De hogy mire jó, és egyáltalán jó-e valamire, azt nem nagyon látom. Minél forróbb eleinte, annál hamarabb kihûl, de előbb-utóbb minden esetben mindenki ráun.
Herbert George Wells
-
Mindig a kapcsolat elején érzed magad a legerősebbnek. Mert olyasvalaki szemével látod magad, aki még nem ismer. Ez felszabadít, szárnyakat ad. Nem csak a másik izgalmasabb tőle, hanem mi magunk is. Olyan, mintha levedlenénk egy öreg bőrt, mint egy leguán. De a legfontosabb, hogy a kapcsolatban is, a házasságban is megújulunk, újra felfedezzük egymást.