Az ember ily cudar hidegben halni se tud és élni sem akar: dermedt, mint kőbezárt rovar, mely milljom éve alszik ott, nagyálmú fáraó se szebben!

Kapcsolódó idézetek

1. Szerelem nélkül az ember - akár a fa télen. Nem tudni, él vagy sem.
2. Így él a rab, az elfelejtett ember, aki nem szabadulhat: hit, remény, bátorság élteti, és a tegnapi letûnt álmok. Johnny Cash
3. Vénülve mogorva az ember. Süt a nap, s örvendeni nem mer, Buda Ferenc
4. Az emberi lény (...) el tud viselni egy hét szomjazást, két hét éhezést, és akár évekig elviseli, hogy nincs fedél a feje fölött, de a magányt nem viseli el. Minden kín és minden szenvedés közül a magány a legrosszabb. Paulo Coelho
5. A magány a legkegyetlenebb évszak (...), pusztítóbb, mint a tél minden hidege, hibernálja a szívet. A szívnek nincs kiért élnie, nincs kiért ébren maradnia, nincs kiért sebesen és vadul vernie. A magányosnak csak emlékei és reményei vannak, álmai és illúziói.
6. Az ember sok mindent képes nélkülözni: az ennivalót, a vizet; de fény nélkül csak lekushad, és várja a halált, mintha a sötétség kiszívná minden életerejét. Simun Vrocsek
7. Egyedül vagyok, nem melegít senkinek a szerelme, fázom, akárha a föld alatt élnék, bármit írok is, mind száraz, fásult és komor. Anton Pavlovics Csehov
8. S alszik a gond, mint a gyermek, Mely sirásban fáradott meg, Föl nem ébred, meg nem hallja, Hogy vendég jön, és megyen! Vörösmarty Mihály
9. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló. Kosztolányi Dezső
10. Nincs semmi. A szív kedvtelen, a béna akarat nem tervel. Az ember egy kevés jeget nyel, s aztán aludna szüntelen. Victor Margueritte