Ugrás a tartalomra
Az ember mindig azt gondolja, hogy ha elérte a következő célját, azután nem lesz már több, és végre elkezdhet élni. "Ha majd megszerzem a jogosítványt... Ha majd egyszer férjhez megyek... Ha majd a gyerekek kirepülnek a házból..." Ha, ha, ha... mindig jön egy újabb "ha".
Kapcsolódó idézetek
-
Amikor az ember már a jövőjére gondol, akkor már célszerûen annak él. Mindig el akarunk érni valamit, egy célt, majd az utána következőt, egészen addig, amíg sírba nem szállunk.
Vásáry Tamás
-
Azt mondják, az embernek célt kell találnia az életéhez, és úgy élni. De néha csak amikor már leélte az életét, akkor jön rá, hogy az életének volt célja, ráadásul valószínûleg olyasmi, ami soha eszébe nem jutott.
Khaled Hosseini
-
Iskola, diploma, munka, eljegyzés, esküvő, előléptetés, gyerek, előléptetés, kezdőrészlet, családi ház, új munkahely, még egy gyerek, még egy hitel, nagyobb autó, unoka, nyugdíj? (...) Az emberek mindig azt hiszik, a következő etap majd véget vet a sóvárgásnak. Azaz, hogy majd akkor történik valami. Valami, amitől végre elégedettek lesznek. És amikor majd végre elkezdenek élni. Csakhogy a legtöbb ember épp így felejt el élni.
-
Mindig csak a következő valamiig akarunk elérni. A következő nyaralásig, a következő életeseményig, a következő fizetésig, és végül ebből áll az élet, a következő valamiig való élésből.
D. Tóth Kriszta
-
Ha az ember filmet csinál - amíg benne él, olyan, mintha soha az életben mással már nem is törődne. Amikor kész van - akkor pedig menekülni szeretne tőle, előre, előre - valami egészen más, ismeretlen felé.
Passuth László
-
Mi, emberek alapvetően optimisták vagyunk az idővel kapcsolatban. Mindig azt hisszük, hogy lesz még elég idő ezt-azt csinálni a többi emberrel. Elég idő, hogy elmondjunk nekik dolgokat. Aztán történik valami, és hirtelen ott állunk, és olyan szavakra gondolunk, mint a ha.
Fredrik Backman
-
Az élet várakozás. Az ember célokat tûz ki maga elé, aztán azzal telik az ideje, hogy várja, amíg megvalósulnak.
Licia Troisi
-
Az élet célja a növekedés, a kiterjedés és az ember saját, igazi önazonosságának tökéletes felismerése. Ha az ember nem lép rá a cél felé vezető útra, a világ majd arrafelé terelgeti. Csapás csapás után éri, egyik szerencsétlenség követi a másikat, egyik csalódás jön a másik után, amíg az ember végre kezdi megérteni a helyzetét.
Szvámi Ráma
-
Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... a küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet.
Hamvas Béla
-
Amikor egy célt követünk, általában van egy elképzelés a fejünkben arról, hogy milyen csodálatos érzés lesz, amikor elérjük. Azt hisszük, hogy a cél elérése boldoggá tesz minket, hogy az életünk hatalmasat fog javulni, és hogy semmiben sem fogunk hiányt szenvedni többé. De mindannyian tudjuk, hogy ez nagyon ritkán van így. Ha most magadra nézel, akkor az elért célok terméke vagy. Legyen szó tanulmányi, párkapcsolati, karrier-, egészségügyi, pénzügyi vagy általános életcélokról, eddig a pontig sok mindent elértél. Az elért eredményekből származó érzés azonban enyhül. Amint eljutottunk oda, ahová szerettünk volna, máris a következő céltáblát helyezzük magunk elé. Mint egy gyerek karácsonykor, aki egy halom ajándékot kap, alighogy lekerül a csomagolópapír az egyik ajándékról, máris a következő felé tekintünk.
Julia Ravey