Ugrás a tartalomra
Az emberek legtöbbje - magamat is beleértve - hajlamos arra, hogy ne a megfelelő dolgokért lelkesedjen: a látványos, drámai, a korábbi rekordot megdöntő sprintet többre értékelik, mint a szívós munkát követelő felkészüléssel töltött éveket vagy a rendületlen kitartást a veszteségek sorozata ellenére.
Kapcsolódó idézetek
-
Meglehet, az embert nem a siker méri, amit elért, hanem az, amit megpróbált elérni, teljes erőbedobással. Meglehet, a próbálkozás több az eredménynél, a lehetetlen vállalkozás sikertelensége a könnyû sikernél - biztosan érzem, hogy több. Valamilyen szempontból - több.
Fekete Gyula
-
Látott már versenyfutókat, amikor induláshoz készülnek? Szinte nevetséges, milyen gondterhelten bütykölnek, amikor beverik azt a fadarabot, aminek elrugaszkodás előtt nekivetik a lábukat. Nem bíznák senki másra, tízszer megpróbálják, hogyan jobb, mert minden az elrugaszkodástól függ. Ha az emberek ezredannyi gondot áldoznának a saját indulásukra, a házasságukra, talán ebben a versenyfutásban is több világcsúcsot lehetne hitelesíteni.
Szilvási Lajos
-
A legtöbb embernek, aki sorra kergeti az érmeket, rekordokat, és egyre komolyabb kihívások elé állítja magát, szerintem vennie kellene a bátorságot az igazi kihívással szembenézni: önmagával. Ne érts félre, ettől még lehet sportolni, sőt így lesz csak igazán értelme!
-
Utólag szoktam irigyelni azokat az embereket, akiknek a sikere, előrejutása, önérvényesítése nagy erőfeszítésbe került, mert az erőfeszítés sokkal alaposabbá, felkészültebbé tesz. Aki pedig könnyen veszi az akadályokat, az hajlamos a felszínességre, felületességre és valamiféle könnyelmûségre.
Reményi József Tamás
-
Az emberek általában megpróbálják erőltetni a dolgokat. Feltételezik, hogy van egy fal, amit erővel kell áttörni. (...) Ám ha nem erőltetem, és úgy állok hozzá, hogy megteszem a tőlem telhető legjobbat, tehát bármi is legyen a legjobb, én azt megpróbálom – valahogy sokkal jobb eredményt érek el.
Julia Migenes
-
A győzelemnél sokkal fontosabb, hogy mit és hogyan teszek érte. Felkészültem? Összpontosítok? Figyelmesen bántam-e a testemmel, egészségesen, gondosan tápláltam-e? És az edzések? Maximális erőbedobással edzettem, ahogy kell? Egész pályámon ilyen kérdések igazgattak, és hasonlókat tesz föl magának bárki (azaz mindenki), aki törekszik valamit jól csinálni. Természetesen akarjuk, hogy előléptessenek a munkahelyünkön, hogy belénk szeressen az a lány vagy az a fiú, hogy mi nyerjük meg az 5 kilométeres futóversenyt. De nem az eredmény - hogy megkapjuk-e, amit akarunk - határoz meg minket. Hanem az, ahogyan elértük.
Scott Jurek
-
Nincs abban semmi különös, ha a kezdeti lelkesedés után egy időre leállsz. Sok futóval megtörténik. (...) Újrakezdeni, miután abbahagytad? Hajrá! Sokkal könnyebb, mint először elkezdeni. Felhozni magad a régi szintedre? Gyorsabban fog menni, mint gondolnád! Sokat számít, hogy több az önbizalmad, mint egy kezdő futónak: tudod, mire vagy képes.
Marijke ten Cate
-
Aki nagy útra készül, aki testi erejét nagy próbának veti alá, még az is, aki bárminemû sport-téren másokkal versenyre kel, lemond kedves szokásairól, kényelmét, mulatságait céljának eláldozza. Nem érdemel-e a szellemi küzdés terén elérendő siker éppen ilyen áldozatokat?
Eötvös Loránd
-
Minden sportban két fajta ember van, az egyik valami felé, a másik pedig valamit elől fut (...). Mint az életben, itt is vannak csúcsok és mélypontok, én gyûlölöm a mélypontokat, de ezek azok, amik a jó dolgokat értékessé teszik. És amikor mélyponton vagy, akkor kell erősnek és pozitívnak maradnod.
-
Sokkal jobb megélni az adott pillanatot ahelyett, hogy már egy következőt hajszolnánk. Néha muszáj lassítani a tempón és kiélvezni azt, ami éppen történik.
Kollár Betti