Az emberi szenvedés olyan, mint a gáznemûek halmazállapota: ahogyan egy bizonyos gázmennyiség egyenletesen és tökéletesen kitölti azt az üreges teret, amelybe beleszivattyúzták, akármilyen méretû is az, ugyanúgy tölti ki minden esetben a bánat az emberi lelket.

Kapcsolódó idézetek

1. A szenvedés valahogyan ugyanúgy hozzátartozik az élethez, mint a sors és a halál. Bajtól és haláltól válik az emberi lét teljes egésszé. Viktor Emil Frankl
2. A szenvedés az az embernek, ami a ruhának a mosás. A ruhát hidegbe vetik, sulykolják, forrázzák, csapkodják, lúgozzák, öklözik, facsarják, szárítják, mángorolják, tüzes vassal is egyengetik, míg végre megtisztul. A földi szenvedések is ilyenek. Gárdonyi Géza
3. Az ember szenvedéseivel, saját lelkének tökéletesítésével Istent gazdagítja. Ez a tökéletesedés a lázadás, a bukás, és a földi élettel való tragikus s mégis gyönyörûséges küzdelem útján megy végbe. Így kap értelmet minden szenvedésünk, csődünk, halálunk. Müller Péter
4. A szenvedés abból fakad, hogy elvárjuk, hogy úgy szeressenek minket, ahogy elképzeltük - ahelyett, hogy hagynánk, hogy a szeretet úgy nyilvánuljon meg, ahogy akar: szabadon, zabolátlanul, ereje teljében, vezetve minket, megakadályozva, hogy megálljunk. Paulo Coelho
5. Ha szeretünk valakit, az azt jelenti, hogy kiraboljuk a lelkét, s így rádöbbentjük arra, hogy a lelke hatalmas, kimeríthetetlen és megfejthető. A szenvedést az okozza, hogy nem maradéktalan a rablás. Szenvedünk a bennünk rejlő erőtől, amelyet már senki nem akar kifosztani. Christian Bobin
6. Minden elrendeződik: ez egyszerû s nyilvánvaló. De közbejön az emberi szenvedés, ami mindent megváltoztat. Albert Camus
7. Az ember egy pont után eljut oda, hogy a szenvedés és kín a lételemévé válik, olyanná, mint a sûrû levegő, ami maró atmoszférájával lassan a szakadék szélére kergeti azt, akit rabul ejt. Robert Lawson
8. Én eléggé egyetértek azokkal a költő-filozófus fazonokkal, akik azt hajtogatják, hogy az embernek baromira örülnie kell, ha valami baja van. Merthogy a szenvedés megnemesíti az embert, meg minden. A szenvedés kitágítja az ember látókörét, együttérzésre nevel, tudják. Jobban megérted mások szerencsétlenségét, ha neked is volt benne részed. Pelham Grenville Wodehouse
9. A gyász úgy feszíti belülről az embert, mint a felgyülemlett víztömeg a gátat: elemi, drámai erővel akar kitörni.
10. A nagy szenvedések átgyúrják az embert. Néha a pusztulás felé, a meghalás felé, megtörténhet azonban, hogy a szenvedés kisüti az addigi lényünket, és megváltozunk általa.