Az eső táncolt, énekelt, a füvön körbe járt, átvonta, húzogatta a gally között haját, aztán kavics sértette fel szelíd lábát, megállt, elhalt ártatlan éneke, nem táncolt már tovább.

Kapcsolódó idézetek

1. A szél tovafújja az összes lábnyomot, És nem marad semmi, csak fullasztó homok. Az édes évek is így múlhatnak el, Ó, ezt ne feledd el! Első emelet
2. Megtörtént az elkerülhetetlen, az eső lecsendesedett, és ő elment. Úgy éreztem, mintha valaki kiszakított volna belőlem egy darabot.
3. Az eső könnyeket sírt az ablakra. Dean Ray Koontz
4. Télbe fordult minden, majd a hó esővé vált A könny arcunkon mély árkokat vájt S a lány, kit szerettem, elfáradt mellettem Remélem nem túl késő még Adja az ég.
5. Már esik is kint, vesd le az inged, mossa az eső össze szivünket. Radnóti Miklós
6. Õszi szellő fejünk felett sír, zokog, Az égbolton sötét felhő gomolyog. A felhőből sûrûn esik az eső, Mintha sírna, hogy elmúlt a jó idő.
7. Az eső lehull, nem tép a szél, valami elmúlt, valami újra él. Fáj még, de ha a vihar csendesül, az árnyék talán elkerül. Tóth Gabriella
8. Cinege énekelt, s követtem, hogy lássam, Illatos mezőkön lépkedett a lábam, Tavaszi színekbe öltöztek a gallyak, Aranyesőt, rózsát öntözött a harmat. Titkon begyûjtöttem néhány cseppet én is, Utána született e rövid poézis. Meglocsoltam mindent, amerre ma jártam... ...de a rózsavízzel csakis terád vártam. Hintázik a virág a tavaszi szélben, Ugye locsolásért tojás lesz a bérem?
9. Sok-sok dalt zengtem, de hiába: az asszony a másé! Énekek éneke volt. Sárba esett rongy lett. Fazekas István
10. S a víz a sok vad ajándéktól kijön értük, elönti őket, hanem hiába zúg, - zúgása erősbíti az éneklőket. József Attila