Az eszmének volt hőse és szolgája Hirdette lángolón az Úr szavát Nevét nem törli el idők homálya Áldóan adja kor a kornak át.

Kapcsolódó idézetek

1. Eljön-e újra, mi elmúlt rég, Álom volt-e a szép remény, Lobban-e még az a gyertyafény, Az elesett Hősökért? Mert az a nép még mindig él.
2. Az ember nem törölheti el a múltját. Akkor sem, ha jó, akkor sem, ha rossz (...), nem felejtődik el sem az, ha bûnöző valaki, sem az, ha hős. Agatha Christie
3. Az Úr énnékem őriző pásztorom, Azért semmiben meg nem fogyatkozom, Gyönyörû szép mezőn engemet éltet, És szép kies folyóvízre legeltet. Lelkemet megnyugotja szent nevében, És vezérl engem igaz ösvényében. Szenczi Molnár Albert
4. A sors megáldhat, meggyötörhet; Emelhet hír, vagy bukhatunk: A kedves arca sose hágy el; Õt áldja hûlő ajakunk. Reviczky Gyula
5. Hősies, lángoló, epikai vonások mindig lesznek az emberi lelken. Semminemû kulturális haladás, semminemû anyagi fölvirágzás nem fogja azokat onnan kiirtani. Lesz mindig áldozat és odaadás szeretetből s lesz áldozat elégtételből. Prohászka Ottokár
6. Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl; Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé fínomul, Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik. Arany János
7. Vannak szavak, melyek holtig velünk maradnak, szeretetteljesek, kétséget oszlatók, velük pályájukat megjárt öregek adtak soha el nem fogyó áldott útravalót. Hites próféciát az ifjú házasoknak, pokolmélyek után emberséges reményt, a biztató szavak most is fülembe zsongnak, egy letûnt nemzedék jótéteményeként.
8. Mily boldog az, ki feddhetetlen. A világ is feledi, ki elfeledte már. Ez a makulátlan elme örök ragyogása! Az ima meghallgatásra lel, s a kívánság lemondásra. Alexander Pope
9. A fény harcosát semmi nem ingatja meg a hitében. És továbbra is biztatja embertársait, mert ezáltal önmagát is ösztönzi. Paulo Coelho
10. Nincs múlt idő. A múlt nem múlik el. Megőrizzük, ahogy a rég leégett erdők virágporát a tómeder iszapja. Ami volt, nem ér sohase véget: megszûnik és nem tud megszûnni mégse. Rakovszky Zsuzsa