Az evolúció dicséretes ajándéka (...), hogy az emberi fájdalmak, félelmek, szenvedések elenyésznek a személyes halállal, a szárnyalásokból és bukásokból, gyönyörökből és kínokból semmi sem marad. Ha minden boldogtalan, gyötrődő ember érzéseiből csak egyetlen atom is megmaradna, ha így gyarapodna a nemzedékek öröksége, ha egyetlen szikra is átpattanhatna embertől emberig, betöltené a világot a zsigerekből felszakadó üvöltés.

Kapcsolódó idézetek

1. Hogy az ember olyan okok eredménye, amelyek a legkevésbé sem törődnek a céllal, amelyhez viszik őt; hogy eredete, növekedése, reményei és félelmei, szeretete és hite semmi más, mint atomok véletlen együttesének folyománya; hogy sem a szenvedély, sem a hősiesség, sem a gondolat és érzés intenzitása nem mentheti át az egyéni életet a síron túlra; hogy a korok minden munkája, minden odaadás, minden ihlet, az emberi géniusz minden, Napnál csillogóbb ragyogása arra van ítélve, hogy kialudjék a Naprendszer roppant halálában, és az Ember alkotásának temploma sírját lelje egy romokban heverő Univerzum törmelékei között - mindezek a dolgok, ha nem is teljesen vitán felüliek, de annyira közel állnak az igazsághoz, hogy semmilyen filozófia sem remélhet elfogadást, ha elveti őket. Bertrand Russell
2. Elég egy áldott, bátor lendület, Átnyúlni éltünk átkai felett, Elég a békességből egy atom, Mellyel viharzó lelkem altatom, Egy tiszta mag, miből a jó öröm Örökélő csirája így kikel, - A boldogsághoz olyan kicsi kell. P. Jánossy Béla
3. Az érzelmek távolról sem az emberi lét csúcspontjai, hanem valójában csak az evolúció melléktermékei. Egyszerûen fogalmazva, az érzelmek a javunkra vannak. Segítették a túlélést az erdőben, de még ma is segítik az eligazodást az élet útvesztőiben. Michio Kaku
4. Az evolúció igazsága, sok más tudományos igazsággal egyetemben annyira magával ragadó, elbûvölő és gyönyörû, igazán (...) tragédia, ha valaki úgy hal meg, hogy mindezt kihagyja. Richard Dawkins
5. Csak egyetlen egyszer érezheti az ember a mindent fölülmúló szerelmet, amely előtt az egész világ csak egy szélben röpködő szikra, azt a szerelmet, amely ha becstelenség, bánat, nyugtalanság jár is nyomában, mégis békét, boldogságot, becsületet jelent a szívnek. John Galsworthy
6. Egy napon az emberek rájönnek, hogy az anyagi javak nem hoznak örömöt, és nem tesznek senkit kreatívabbá vagy hatalmasabbá. (...) Ha eljön ez a nap, az emberiség egyetlen generáció alatt többre viszi majd, mint korábban négy emberöltő alatt. Charles Proteus Steinmetz
7. Lesznek olyan hiányaink, amelyek végigkísérik az életünket anélkül, hogy betölthetnénk azokat. A tegnapi ölelést, a múltbéli dicséretet, a múlt havi gyöngédséget, a múlt évi biztonságérzetet, az elmúlt évtizedbeli boldogságot és a gyerekkori gondoskodást ma már nem kaphatom meg. (...) Ha fölfedezzük és megelégszünk azzal, amit a mai nap ad, főleg ha teszünk is érte, hogy kaphassunk, az megelégedetté tehet a hiányaink ellenére. Pál Ferenc
8. Minden ember - tartozzék bár a nyomorúságban sínylődő, durva és ápolatlan szegények közé, vagy az egyhangúan hûvös, unalmasan ápolt előkelők magasabb köreihez - életében legalább egyszer okvetlenül találkozik valamely mindaddig nem tapasztalt jelenséggel, s ez - ha csak egyetlenegyszer is - olyan érzést kelt benne, amely teljességgel különbözik életének minden addigi, s minden későbbi érzésétől. A szomorúságok és bajok közepette, amelyekből életünk szövődik, legalább egyszer felragyog valami boldogító öröm. Nyikolaj Vasziljevics Gogol
9. Az ember olyan okok terméke, melyek nem látták előre a végeredményt; eredete, fejlődése, reményei és félelmei, szerelmei és hitei csupán atomok véletlen kapcsolatának eredői. Bertrand Russell
10. Ez az élet igazi öröme: elhasználódni egy célért, amelynek nagyszerûségét mi magunk ismertük föl, és teljesen megőrlődni, mielőtt még a szemétdombra hajítanának bennünket: hogy természeti erő lehessünk, ne pedig szenvedésekből és fájdalmakból összerótt, önző, lázas, nyomorult kis ember, aki panaszkodik, mert a világ nem annak szenteli magát, hogy őt boldoggá tegye. George Bernard Shaw