Az összeesküvés-elméletek politikába való beáramlása (...) természetes, rendszerszintû folyamat is: a politika elbulvárosodásának, a popkultúra felé való közeledésének következménye, ami a modern kor populizmusának egyik jellegzetes vonása.

Kapcsolódó idézetek

1. A konspirációs elméletek tömeges terjedése nem csupán rosszhiszemû terjesztők ármánykodásának eredménye. Teret ad ezeknek a modern társadalmak elmagányosodása éppúgy, mint a zavart keltő technológiai változások által elhozott új világ, ahol az, ami ma még őrült elképzelés, holnapra lehetségessé válhat, holnapután pedig talán él is valaki a lehetőségével.
2. Miközben erősödik a populizmus, gőzerővel folyik a félretájékoztatás, és egyre inkább kicsúszik a kezünkből a világ, a politikai megosztottság mindkét oldalán kétségbeesetten próbáljuk helyreállítani a polgári erkölcs határait. Nem csoda, ha egyre hangosabban szól a "csak észszerûen" buzdítás. De ahelyett hogy ugyanazon az erkölcsi alapon próbálnánk állni, az ellentétek egyre távolabbi területeket érintenek. Ami minden eddiginél jobban eltávolít bennünket egymástól. Kirsty Sedgman
3. Nem az a gond, hogy bulvárrá silányul a politika, hanem most már a bulvár a politika.
4. Bevált manipulálási eszköz: a következmények szférájában keresni és megtalálni az okokat. Így sikkad és ködösítődik el mindennemû politikai felelősség. Mészöly Miklós
5. Az összeesküvés-elméletek (...) népszerûek, hatásosak és frappánsak. Azokat is meg tudják szólítani, akiket egyáltalán nem érdekel a politika. Krekó Péter
6. Az összeesküvés-szindróma egyfajta társadalmi betegség: sokan képtelenek elfogadni a megtörtént esetek triviális magyarázatait, inkább valami okkult hatalom kezét látják a dolgok mélyén, és hát ezzel a felelősségek elől is remekül el lehet menekülni: nem, ez nem a mi hibánk, hanem a tudodkié. Hát így megy ez. Umberto Eco
7. A média hajlama a dramatizáló hírkezelésre közvetlenül táplálja az extrém politikai nézeteket és az áltudományokat is. A szélsőséges politikusoknak és tudósoknak általában nagyobb a hírértéke, így aztán aránytalan szerephez jutnak a közvélemény szemében, messze fölötte annak, amire egyébként jogosultak volnának. Miután a hír valóságként igyekszik tudatosulni, a tömegtájékoztatás pedig természete szerint normaként tálalja a rendellenességet, a kirívót, ijesztő következményekkel járhat, ha mindez összetalálkozik a számvak közvélemény elvárásaival. John Allen Paulos
8. Az álhírekben és az összeesküvés-elméletekben való hit nem extremitás és nem pszichopatológia, hanem rendkívül elterjedt, csoportidentitásban gyökerező, normális jelenség. Azokban az álhírekben vagyunk hajlamosak hinni, amelyek jólesően megerősítik a már meglévő nézeteinket. Az összeesküvés-elméletek "mindannyiunk számára folyamatos kísértést jelentenek", mivel jelenségek széles körére kínálnak magyarázatot, és lélektanilag kényelmes választ adnak arra az alapvető kérdésre: "Miért történnek rossz dolgok jó emberekkel?" Krekó Péter
9. Senki nem immunis bizonyos típusú álhírekkel és összeesküvés-elméletekkel szemben - bármilyen iskolázott és okos legyen is az olvasó, biztos, hogy felült már életében, akár több alkalommal is, álhíreknek, és jó eséllyel vannak jól bejáratott összeesküvés-elméletei. Az álhírek által teremtett világ ugyanis sokszor vonzóbb, izgalmasabb, és jobban kiszolgálja a meggyőződésünket, mint a valóság. Krekó Péter
10. Modern diktatúrákban az összeesküvés-elmélet a hatalom részéről mindennapi munkaeszköz. Minél erősebb elnyomást alkalmaz egy rezsim, annál inkább szüksége van a külső-belső ellenségekkel szembeni állandó fellépésre annak érdekében, hogy az általa alkalmazott erőszakos eszközöket és az elnyomás módjait indokolni tudja. Krekó Péter