Az ostoba molekulák egymással összejátszva (...) okos dolgokat hoznak létre! Hogy csinálják? Nincs koreográfus, mint ahogyan karmester sincs, aki vezényelné az előadást, nincs bajtársi szellem, nincs kollektív akarat, nincs életerő - csak a tudattalan atomok húzzák és vonják egymást ide-oda, ahogy a termikus fluktuációk véletlenszerûen lökdösik őket. A végtermék mégis a magával ragadó és rendkívül jellegzetes rendezettség.

Kapcsolódó idézetek

1. A mûvész ösztönösen kitalálja maga köré a világot, a kutató épp ezt nem teheti, ő csak rögzít, megmagyarázhat legfeljebb, de nem tesz, nem tehet hozzá semmit a megtapasztalhatóhoz. Szabó Tibor Benjámin
2. Nagyon lenyûgöző az univerzum mérete, velünk, és egy piciny, a Nap körül keringő részecskével, a Földdel együtt. (...) Az ember egy széles körben kibontakozó dráma későn érkezett szereplője; lehet, hogy a hátralévők csak építőállványként szolgálnak a teremtéséhez? És ismét itt vannak az atomok, amelyekből változatlan törvények szerint épül fel a mindenség. Ezt semmi és senki nem tudja elkerülni: a csillagok ugyanabból az anyagból állnak, és az állatok is ugyanabból az anyagból állnak, és ebben a bonyolultságban, szinte rejtelmesen jelenik meg az élet - mint maga az ember is. Az ember nélküli univerzumról való elmélkedés nagy kaland: elgondolkodni azon, hogy az milyen volna ember nélkül - amilyen valójában is volt, hosszú történetének nagy részében, és amilyen ma is, a helyek nagy többségében. És amikor végül eljutottunk eddig a tárgyilagos szemléletig, és kellően értékeljük az anyag titokzatosságát és méltóságát, akkor objektív szemléletünket fordítsuk az anyagnak tekintett emberre, hogy az életet a legnagyobb mélységû általános misztérium részének lássuk, ami egy ritkán leírt tapasztalat megértését jelenti. Ez azonban rendszerint nevetésben, megértésre való törekvés eredménytelenségének élvezetében végződik. Richard Feynman
3. A pillanatok egymást követik: semmi sem támasztja alá az illúziót, hogy tartalmasak, a látszatot, hogy jelentésteliek; egyszerûen peregnek; pályájuk nem esik egybe a miénkkel; figyeljük áramlásukat, mert fogva tart az ostoba szemlélet. Emil M. Cioran
4. Szerintem a színházban semmire sincs képlet, nincsenek szabályok, és nem lehet tudni, mi az, ami segít. (...) Súgnak az ösztönök, lendít a lazaság, de támogathat a gyötrődés is...
5. Így mûködnek (...) a dolgok a forradalomban. Minden és mindennek az ellenkezője is elképzelhető, minden megtörténhet. Megjósolni a várható eseményeket teljes ostobaság.
6. Miért van idő? Miért mindig csak ez az idióta egymásután, s miért nincs pezsgő, laktató egyidejûség? (...) E röpke életen át élvezhet, alkothat az ember, de mindig csak dalt dal után dalol, s az egész, teljes szimfónia sosem csendül fel egyszerre összes hangjával és hangszerével együtt. Hermann Hesse
7. Az élet törékeny jószág, gyenge próbálkozás, néhány előfeltétel véletlen találkozásából eredő csoda, nyugtalan kis örvény abban a félelmetes folyamatban, amely a termodinamika törvényei szerint zúdul tova hatalmas medrében. Az idő és világegyetem hideg, sötét, néma végtelenségében az élet nem (...) több, mint egy kis rózsabimbó, de makacs és szívós.
8. A legjobb színészek, táncosok és zenészek vég nélkül küzdenek és gyakorolnak, csak hogy a bemutató estéjén a nézők azt mondják, jaj, de könnyen megy nekik. A közönséget az előadás varázslata ragadja magával - a múzsa fenséges misztériuma -, nem pedig a gépiesen begyakorolt mozdulatokból fakadó teljesítmény. Senki nem tapsolja meg a 10 ezer óra gyakorlást, csupán azt a 90 perces remekmûvet, a verejtékszagú órák végtermékét.
9. Az ember csak melózik, melózik, melózik és melózik, az az érzése, hogy történnek a dolgok, pedig valójában semmi nem történik. Trevor Noah
10. Az ötletek testetlen, tisztán energia alkotta létformák. Tőlünk teljesen függetlenül léteznek, de képesek rá, hogy kapcsolatba lépjenek velünk - habár ezt elég furcsa módon teszik. Az ötleteknek nincs fizikai testük, de van tudatuk, és kétségkívül van akaratuk is. Az ötleteket csupán egyetlen impulzus vezérli: manifesztálódniuk kell. Márpedig ebben a világban egy ötletnek csak egy módja van arra, hogy manifesztálódjon - egy emberi lénnyel való együttmûködés révén. Csupán az emberi erőfeszítés képes arra, hogy egy ideát az éteriből a valóság birodalmába kísérjen. Elizabeth M. Gilbert