Azért az Isten szemében mégse lehetek totálisan elfuserált darab, hiszen ha eleve utált volna, életre se hív, csak visszapöccint a nagy semmi végtelen gomolygásába, mint a cigihamut.

Kapcsolódó idézetek

1. Lehet, hogy Isten szemében nem vagyok más, mint egy alaktalan és undorító szardarab, és akármit teszek, csak fintorogva kivág a ganédombra. Hiszen nem tud belőlem semmi értékeset formálni. Cs. Szabó Sándor
2. Úgy utáltam, ahogy az emberek a kígyót vagy a hernyót vagy az egeret vagy a meztelencsigát utálják. Minden ok nélkül. Nem a miatt, amit okozhat, hanem ahogy felkavarja az ember gyomrát, és elémelyíti az élettől.
3. A romlás felé haladni kicsit olyan volt, mint szerelembe esni. Mindkét zuhanásban lemeztelenedett az ember, és úgy végezte, ahogy elkezdte az életet: pőrén és üresen. J. R. Ward
4. Istenben nem hiszek, nekem egy ilyen hatalmas, rettenetes nagy úr ne parancsolgasson, mikor annyit nem tud, vagy nem akar megtenni, hogy aki nyomorult, az ne legyen az, arról már nem is beszélve, hogy mennyi betegség van a világon, az isten meg sehol. És akkor még én menjek majd imádkozni a mennyországba, dicsérjem az urat. De minek kell őt dicsérni? Dicsértem én itt a földön eleget, egyebet se kellett csinálni, csak dicsérni mindig valakit. Ha meg a pokolba kerülök, amire nagyobb az esélyem, akkor meg elégek majd a gyehennán, de minek? Mi végre? Miért kell gyötörni valakit az idők végezetéig, kinek telik ebbe öröme? Istennek? Na, ezért mondom, hogy nem szabad sokáig rágódni a dolgokon, mert előbb-utóbb sûrûsödni, csomósodni kezdenek a dolgok, aztán ott köt ki az ember, hogy lassan begolyózik. Tar Sándor
5. Azon tûnődött, hogy az élet mégis roppant kegyetlen, ám az ember nem tépheti ki a szívét, hacsak nem akar nyomban meggebedni. Émile Zola
6. Most már bizonyos vagyok benne (...), hogy nem voltam belé komolyan szerelmes, mert ha valóban átéltem volna ezt a tiszta és lélekemelő szenvedélyt, akkor most a nevét is utálnám, és mindenféle rosszat kívánnék neki. Jane Austen
7. A megbánás a leghaszontalanabb dolog ezen a világon. Visszahozni nem lehet semmit. Ha lehetne, szentek lennénk valamennyien. Az életnek nem állt szándékában, hogy tökéletesre formáljon bennünket. Erich Maria Remarque
8. Fogódzanék akárkibe, de nem lesz soha senkije; szeméből, mint gazdátlan ág, kicsüng a pusztuló világ. Pilinszky János
9. Ha ez a szerelem csak csalódásra gyûlt volna bennem, nem fog változni haldokló sugárrá, mint a tûnő nap végsugarai, hanem velem együtt fog elmerülni az örök éjbe... a sír ölébe! Rudnyánszky Gyula
10. Ha megszerette is, pillanatokra sem szerelmesedett belé. (...) Eget-földet összeborító, érzéktébolyító, holtomiglan szerelme nem múlt el, még csak nem is szünetelt, csupán hátrafalazta azt a szívében. Vavyan Fable