Ugrás a tartalomra
Most már bizonyos vagyok benne (...), hogy nem voltam belé komolyan szerelmes, mert ha valóban átéltem volna ezt a tiszta és lélekemelő szenvedélyt, akkor most a nevét is utálnám, és mindenféle rosszat kívánnék neki.
Kapcsolódó idézetek
-
Szerettem őt teljes szívemmel, ilyennek szerettem, mert tudtam, ha lefosztanám róla a sok kis stiklit meg a ravaszkodás millió álruháját, már nem is ő lenne. Már nem is szerethetném.
Laurell Kaye Hamilton
-
Nem gondoltam magamról, hogy valakit úgy istenigazából gyûlölni tudok. Most már tudom, hogy a haragom mélységes és határtalan tud lenni... de azt kívánom, bár ne tudnám.
-
Megszerettem magát (...), és sok mindenre képes lennék magáért, ha szükség volna rá, csak egyre nem: a vigasztalója nem akarok lenni.
Szilvási Lajos
-
Nem is szerelmet éreztem iránta, hanem sötét, gyönyörû szenvedélyt, mert egyszerre volt a büntetés és az engesztelés, a gyûlölet és a rajongás, a megnyugvás és a zaklatottság. Beoltotta magával az utakat, fákat, a hitvány tereket, hogy mindig mellettem legyen, legmesszebb is tőlem.
-
Nem szerettem őt soha. Volt egy idő, amikor szerelmes voltam belé... de csak azért voltam szerelmes, mert még nem éltem vele. A kettő együtt nem megy, tudod?
Márai Sándor
-
Nincs már hatalma felette. (...) A fiatalember legyőzte érzéseit, de az ő lelkének ez nem hozott vigasztalást, nem enyhítette fájdalmát. Ellenkezőleg, csak arra szolgált, hogy megértse saját szívét: soha nem érezte még ilyen őszintén, hogy szeretni tudná, mint most, amikor már hiábavaló minden szerelem.
Jane Austen
-
Nem akarok valakit annyira szeretni, hogy tele legyen vele a fejem, és elvegye előlem a teret. Ha tudtam volna, hogy így érzek majd irántad, már sokkal korábban leléptem volna, akkor, amikor még tudtam.
Rainbow Rowell
-
Nem jó, ha a lelkiismeret (...) beavatkozik az érzelmi életbe, megvan ennek is a veszedelme. Nem igazi, végleges vezeklés és megtisztulás ez, hanem valami kétes, sőt talán mélységesen rossz lappang mögötte.
Nathaniel Hawthorne
-
Eleget vártam már, hogy mindenki szeressen. Nem fog. Viszont talán eljött az ideje, hogy megértsem, attól nem leszek jobb ember, hogy ilyen szenvedélyesen utálom magamat.
-
Utáltam a szemét, a nevetését, a gúnyos mosolyát. Gyûlöltem, hogy meg tudott csókolni, hogy ilyen egyszerûen be tudott zárni. De a legjobban azt gyûlöltem, hogy el tudta érni, hogy akarjam őt.