- Azon tûnődöm, mi lesz a betûkkel, amiket az emberek írás közben kihúznak, kitörölnek, kiradíroznak. Hová lesznek azok a számkivetett, eltaszított, félredobott betûk? Lehetséges, hogy elkeseredett hordákba gyûlnek? Belőlük lesznek a gonosz írások? A rossz könyvek? - Meglehet. És mi van, ha nem mindegyik számkivetett keseredik meg? Ha a töröltek közül többen úgy értékelik, hogy voltaképpen elnyerték a szabadságukat? Még az sem kizárt, hogy az ő soraikból jönnek a graffitik.

Kapcsolódó idézetek

1. Talán egy könyvben vagyok egy betû. Talán egy szó. Talán egy költemény. Mit tudom én. Csak azt tudom, hogy nagyon szomorú lehet az a mondat, mit kiolvas belőlem valaki, ha letette a tollat. Wass Albert
2. A lázadás mindig gyönyörû: én is így kerültem bele az egészbe. A suliban mindig arról ábrándoztam, hogy híres graffitimûvész leszek, úgyhogy neki is álltam graffitiket rajzolgatni a füzetembe. Ha szorgosan írogatod a házikat, miközben a füzet hátuljáról graffitivázlatok masíroznak elő, előbb-utóbb a kettő találkozik valahol középen. Ebből pedig az lesz, hogy graffitik fognak feltûnni a törijegyzetek mellett. Ami aztán teljesen megváltoztatja a történelmet. Marija Aljohina
3. Amit sokan használnak, az óhatatlanul elkopik és eltorzul. Az lenne meglepő, ha nem menne ki a formájából a kesztyû, amelyben reggel a nagymama húzná a vizet a kútról, délben a kamaszfiú szánkázna vele és este anyuka díszelegne benne az operában. Ilyen milliók által, millió célra használt kesztyû a nyelv. Természetes, hogy változik: enged és kopik, bővül és összeugrik. Elveszti szabályos alakját. Ott veszti el, ahol a legtöbben nyúlnak hozzá: a köznapi szavaknál. Lomb Kató
4. Jön egy ötlet, de abban a pillanatban, hogy elkezdek rajta gondolkodni, már sérül, már nem lehet maradéktalanul szavakba önteni. Elveszik belőle egy csomó minden. És mire papírra vetem, addigra még inkább. Nemere István
5. Úgy érzem magam, mintha lassanként szétolvadnék, de ezt is akarom, el akarok tûnni. Hirtelen kedvem támad, hogy telefirkáljam a narancssárga falakat - olyan ábécére van szükségem, amely könyvek kitépett utolsó lapjaiból, leszakított óramutatókból, hideg kövekből áll, és cipőkből, amelyekbe már csak a szél bújik bele. Jandy Nelson
6. Az írás maradandóvá rögzíti a közlést. A betûkbe zárt gondolat, kérés, panasz vagy érzés nem enyészik el pillanatok alatt, mint a mindenkori jelenben keletkező és rögtön a múltba hulló emberi cselekvés: a beszéd. Ezért érzünk fokozott felelősséget minden egyes szó papírra vetésekor. Egy-egy meggondolatlan, az indulat hevében született írásmû sok későbbi kellemetlenség forrása lehet.
7. A könyv nem marad meg. Egyszer jártam a világ talán legnagyobb könyvtárában, Washingtonban. Kevés olyan szorongató helyet láttam. Azt éreztem, hogy teljesen fölösleges írni, mert már valószínûleg mindent megírtak. Akkor meg minek? Hogy egy kis csík legyen a végtelen sorokon? A jobb szerzők örülnek, ha kétezer példány elfogy egy könyvükből, de a többi többnyire bekerül egy raktárba, és ott is marad, amíg be nem zúzzák vagy száz forintért ki nem árusítják valami dobozban. Ughy Szabina
8. Bizonyos esetekben a falfirka hatalmas felszabadító erővel bír. Sokszor ez ad reményt és célt azoknak a fiataloknak - főleg srácoknak -, akik nem lelték a helyüket, amíg rá nem találtak az utcai graffitiben rejlő izgalomra és technikai kihívásra.
9. Előbb-utóbb mindannyiunk neve erre a sorsra jut: halott betûk sora lesz, az üresség anagrammája. Mégis: aki egyszer bekerül a Rekordok Könyvébe, az jelet hagy maga után, és bebizonyítja, hogy különb a - voltaképpen szintén irigylésre méltó - átlagnál. Az emberi lehetőségek határai - igen, ezeket tartja számon a Rekordok Könyve, s aki ezeket a határokat csak egy arasznyival is kijjebb tolja, máris könnyebben elhiteti magával, hogy nem élt hiába. Dimitri Verhulst
10. Hova tûnnek a szavak, amiket kiradírozunk?