Ugrás a tartalomra
Bár sok zeneszerzőt ismerünk, akiknek utolsó mûvei a legjelentősebbek, a tudósok között csak kevesekről mondható el ugyanez. Azt hiszem, ennek az lehet az oka, hogy a zeneszerzőket (akárcsak a tudósokat) ifjúkorukban az akkor uralkodó kultúra és stílus befolyásolja, attól kezdve viszont kizárólag a "belső fejlődés" révén tökéletesíthetik és mélyíthetik el tudásukat. Ezzel ellentétben a tudósoknak folyamatosan meg kell ismerkedniük az új fogalmakkal és új eljárásokkal, ha az élvonalban akarnak maradni - márpedig ahogy öregszünk, ez egyre nehezebb lesz.
Kapcsolódó idézetek
-
Láttam, milyen hatalmas különbség van a tudós és a mûvész között, amit előttem is sokan láttak már. Ha Bach, Beethoven, Picasso vagy Proust nem született volna meg, senki más nem teremtette volna meg a mûveiket. Örökre megmaradnak mint egyéniségek, akik, ha nagyon akarjuk, rekonstruálhatók - legalábbis valamennyire - munkáikból épülő emlékmûveik homlokzata mögött. A tudóst a fejlődés maga mögött hagyja, arca feledésbe merül. Ha A nem fedez fel egy bizonyos természeti törvényt, majd B felfedezi, talán később, talán más módszerekkel, de mit számít öt, ötven vagy száz év az örökkévalóság ege alatt? A tudomány eredményei soha nem végérvényesek.
Georg Klein
-
A tudós szellemi munkájában nem csak a kor szavára hallgat, hanem személyes motivációkra is. E tekintetben a tudós éppen olyan, mint a többi halandó. A kor szükségletei csak a tudományos előrehaladás általános kereteit szabják meg. De a tudós mint egyén nem a korigényben lel élvezetre és kalandra, őt nem a kor szava serkenti magányos, éjszakába nyúló munkára. A tudós ugyanolyan személyesen érdekelt saját mûvében, mint a költő.
-
A tudósok a zenészekhez és matematikusokhoz - valamint az élsportolókhoz - hasonlóan korán beérnek, majd a teljesítményük gyorsan visszaesik. Nem a kreativitás vész el, hanem a kitartás - a tudomány az állóképességet teszi próbára. Ahhoz a bizonyos kiugró, mindent más megvilágításba helyező felfedezéshez ezernyi értékelhetetlen kísérlet eredményét kell a szemétbe hajítani. Ez a természet és az idegek harca.
Siddhartha Mukherjee
-
A nagyszerû találmányokhoz azokkal egyenértékû tehetség kell. A kulcsfontosságú ötletek megértése azonban nem olyan nehéz. A legtöbbünk nagyra értékeli a zenét, még akkor is, ha nem tudunk zenét szerezni, vagy akár előadni sem. Hasonlóképpen, a tudomány legfontosabb elképzeléseit szinte mindenki megértheti és élvezheti - ha azt a szakkifejezések helyett egyszerû szavakkal és képekkel ismertetjük. A technikai részletek riasztóak lehetnek, ezért azokat nyugodtan a szakemberekre hagyhatjuk.
Martin Rees
-
A matematikus is, a muzsikus is, végső fokon minden igaz mûvész, a dolgok belső absztrakt szépségét, harmóniáját, összefüggéseit igyekszik kifejezni. Mindegyik a maga nyelvén. A zenét sokan megértik. A matematikát kevesen. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének a matematikusnak ugyanolyan élményei az alkotás közben, ugyanolyan esztétikai élményei, mint amilyenek keletkeznek bennünk, ha valami nagyon szép zenemûvet hallgatunk, vagy amit átél a zeneszerző akkor, amikor rájön arra, hogy mi való ide, mi az az igazán szép.
Alexits György
-
A tudomány és a mûvészet között alapvető különbségek is vannak. A tudós eredményét az intuíció és az ötlet kidolgozása után még validálni kell, valamint úgy kell leírni, hogy az később megismételhető legyen. A tudományos világ csak mindezen tényezők teljesülése esetén fogadja el az adott eredményt. A mûvész tevékenységében viszont mindenképpen szükség van valamilyen egyedi vonásra, elemre. Ha azt megismétlik, az iparmûvészetnek vagy plagizálásnak minősül.
Dick Swaab
-
Nagyon ritka, hogy egy idősebb tudós - még ha nagyon jó munkát is végez, és egy fiatal tudósokból álló csapat támogatja - valóban úttörő felfedezést tegyen. Gyakran lényegében csak ugyanazt csinálják, mint korábban.
Venki Ramakrishnan
-
A tudomány jövőt fürkésző törekvései, és az ennek nyomán születő következtetések a már megismert és kipróbált törvényszerûségek további általánosításán alapszanak. Az így születő tudományos előrelátások egy része, mondhatjuk, hogy döntő többsége, a későbbi korok során módosul, megváltozik. Az alapirányok azonban általában megmaradnak, és a változások csak a kivitel módozatait érintik, mégpedig az új objektív törvények és összefüggések felismerése következtében. Ezekkel a változásokkal, nehézségekkel a tudomány mûvelői tisztában is vannak, és nem szégyenük ezt bevallani. Nem vindikálják maguknak a csalhatatlanságot, mint a tévelygések kufár apostolai.
-
Minden dolog lényege a jó időzítés. Gyakran a legjobb ötletek, találmányok és elméletek kidolgozói sem tudnak érvényesülni. Rengeteg olyan zenész, feltaláló, mûvész és egyéb zseni létezett, aki megelőzte a korát, s ezért eleve bukásra volt ítélve, és az utókor is csak néhányukat tudta kimenteni az örök feledés homályából.
Neil Shubin
-
Az emberek összekeverik a tudományt és a tudósokat. A tudomány nagyszerû, de az egyéni tudósok veszélyesek. Õk is csak emberek. Ugyanolyan előítéletek jellemzik őket, mint bárki mást. Sőt, talán még inkább, hiszen a tudósok többségét kemény fából faragták, máskülönben nem lenne meg bennük az a türelem és kitartás, hogy megküzdjenek az olyan embert próbáló feladatokkal, mint a napi tizennyolc órás küzdelem a doktori értekezésük tökéletesítéséért.
Nassim Nicholas Taleb